Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1969-03-28
6 differenciált, mert sajnos, a körülmények nem mindig olyanok, amik azt lehetővé teszik, hogy képezze magát, tanuljon, stb. Takács elvtárs is elmondta, hogy azért az asszonyoknak lényegesen nehezebb a helyzete, mint a férfiaknak, már kezdve azon, hogy otthon is a család irányítása, ellátása teljes egészében a nőkön nyugszik és nem a férfiakon. En még pártfunkcionáriust is ismerek olyat, aki otthon megkívánja, hogy a vacsora pl. este 5-kor az asztalon legyen, de , hogy az hogyan kerül oda, az őt nem érdekli, - ugyanakkor máshol nagyon szépen elmondja, hogy a nők helyzetén mit kellene segíteni. Az a nő aki gyereket nevel, dolgozik, tanul, a társadalmi munkára nem jut ideje, - vagy a válás jön. Vagy nem válik, de nem tanul és minden marad a régiben azért, hogy otthon minden rendben legyen. Persze, vagy olyan asszony, aki meg tudja mindezt tenni, nagyon jól össze tudja egyeztetni, de ez kevés számban van. Én pl. a Fonalkikészitőben dolgoztam, s ott, akinél látták, hogy fejlődik, tanul, akkor segítették, felkarolták. Az üzemi párt- és szakszervezeti magalom nagyon sokat tett a nők előbbre jutásáért. Ilyen irányú rendszeres munka folyt az üzemekben. Nyilván most is ez van, csak én most nem ismerem úgy az üzemek életét. S én már akkor nem találtam olyanokat - 1950. körül - hogy nagyon erősen val- z'> lásosak lettek volna. S azóta is biztos, hogy nagyon nagy fejlődés van. Elképzelhető, hogy az idősebb nők között megtalálható, de ezek már rendszerint nyugdíjban vannak, vagy sosem dolgoztak. Az anyag nagyon reálisan megállapítja, hogy a nők szorgalma, szívóssága kitűnik és sokszor erejükön felül is vállalnak. Emellett a nőknek sokkal többször kell bizonyítani és többet kell produkálni mint egy férfinak. S ez társadalmi szinten, kerületi szinten is mindenütt igy van. A felszabadulás óta nem egy hosszú idő telt el, - a társadalom életében ez hem egy hosszú idő. Szerintem is függ attól a nők előrehaladása, fejlődése, hogy milyen környezetbe kerül, segitik-e. Az persze valóban visszahúzza a nőket, hogy gyermeket szülnek, kimaradnak a munkából nevelni a gyermeket, stb. Az egyedülálló nők helyzetével kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ezeknek a nőknek a helyzetén kellene valamit tenni, elsősorban olyan formában, hogy ahol gyermek van, ott fokozottabban segíteni. Ezek a gyerekek sokkal nehezebben mennek előre a tanulmányokba, nyílván mert kevesebbet tud az egyedülálló nő a gyermek tanításával foglalkozhi. Véleményem szerint az iskoláknek is feladatuk kellene, hogy legyen itt a nagyobb segítségadás. Az iskolákat illetően: valóban piszkosak, elhanyagoltak az iskolák a takarítónő hiány miatt, s a gyerekek nagy fáradtsága is inkább az egyedülálló, vagy dolgozó nők gyermekeinél jelentkezik. A Fővárosi Tanácsnak van egy kezdeményezése, hog^ két iskolában: a Möcolczi utcai és a Telepes úti iskolában játszó-iskolát szerveztek, ezt az idén kezdték el. Tanulnak két órát utána 4 óra pihenés, játék, majd tanulnak újra két órát. Persze, ennek a formának nagyobb az anyagi kihatása, nagyobb a helyigénye is. Ennek a hire nagyon szétment, s a szülők azt kérik, hogy a gyem&ük ebbqáz iskolába mehessen, ahol játszani is lehet. Ami azt illeti, hogy a dolgozó nők között nagyon sokan vannak, akik nem végezték el a 8 általánost. A nagyobb üzemekben pl. váltott műszakban is tanulhatnak, ezt is meg lehet mondani nekik. Meg lehet oldani úgy is, hogy a tanulás után rögtön tudjon dolgozni, ne kelljen sok időt várakozni és ezzel elveszteni a szabadidejéből.
