Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-08-23
-5*St,szu 1124, Nagyobb volumenű, /14 miiló Ft.,/ ■ tőkés export az Alu-4- miniumárugyárban van, Itt 60 Ft-os a Dollár kitermelés, A Reanal Finomvegyszergyár 8,8 millió Ft-os tőkés exportját 51 Ft-os Dollárral termeli, A Danuvia a tavalyi tőkés exportjának 77%-át 80 Ft-os Dollárral teljesítette. 1968-ban 50 Ft-os árkiegészítést kapott, Az első'falévben 10 Ft-tal csökkentették a Dollár kitermelés költségét, / Fejlődik a külkerj és a termelő vállalatok kapcsolata; különösen a bizományosi formában és társasági szerződések terén, A fejlősztésso 1 kapo.sola tcs intézkedések^és_e JJképze ló^sejc^ A kerület üzemei fejlesztésüket elsősorban olyan termékekre ■ irányítják, amelyek részükre jövedelmező. A BM, Gépkocsi^avitó Vállalat pl, a gazdaságtalan termékek gyártását átirányította a szakvállaltokhoz, A Világítástechnikai Gyár növeli a lakásvilágitó testek és félvezetős hegesztő gépek gyártását, A Reanal Finomvegyszergyár megszüntette a szocialista export bővítését a gazdaságtalan termékeknél és ugyanakkor szocialista import bővítést hajtott végre,. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kapacitás kihasználás növelése céljából belső profil átrendezést hajtott végre a_ zuglói és óbudai gyárak között- Két termelő egységét és egy tizemét kitelepíti.. így a fejlesztésben növeli a helyi beruházások szerepét, A Telefongyár három fő területen fejleszt a legnagyobb volument képező átviteltechnikái profilt5 a speciális termékeket és a telefóniát, A Budapesti Finomkötöttárugyár a fürdőruhák minőségét kívánja javítani és fokozottabb mértékben használja fel az áruknál a disz!tő kellékeket, A Világítástechnikai Gyár egy uj raktárcsarnok -'ü 1-te meg, A Könnyűipari Alkatrészgyár zuglói gyárában teljes rekonstrukciót hajtanak végre és 1970-ben megvalósul a három telep centralizálása, A Magyar Cukoripari Vállalat■saját beruházási alapját /155 millió Ft,/ és hitelt /90 millió Ft,/ használ fel .a Szolnok.! gyár kapacitásának bővitósóro, ami 250 vagonról. 500 vagonra emeli a 24 órára eső termelést. Általában problémaként vetik fel, hegy kevés anyagi eszköz* áll a vállalatok rendelkezésére, beruházásra, fejlesztésre. Az 1968, évben a vállalati eredmény után képezhető fejlesztési alap ugyanis csak 1969^ évben használható fel,'
