Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-08-23
A bírálat és a passzivitás kérdése. Én azon vagyok, hogy bíráló légkör alakuljon ki. De itt az anyag is Írja, hogy azért olyan nincs, hogy a bírálónak valami baja lesz. De olyan van, hogy másként lesz baja, olyan kifinomultan megy, más formában ma már a bírálat visszafolytása. Az nem vált be nálunk sem, hogy elvi kérdésekről taggyűlést tartsunk, mert egyesek nem mernek, vagy nem akarnak elvi dolgok tárgyalásába belemenni. Mi rátértünk arra, hogy azt mondjuk a párttagságnak, hogy mondjátok el mi a bajotok, mi fáj és majd a pártvezetőség oda teszi, ahhoz az elvi kérdéshez ahová tartozik és ott segítünk rajta. így elmondják a gondjaikat. Az is a mi feladatunk, hogy vigyázzunk a fegyelemre a taggyűléseken, de az is igaz, hogy ha érdekes a téma, akkor ott maradnak, nem mennek el közben. Elmennek ha unalmas, vagy pedig ha nem egyezik a véleményével. Az én véleményem is ilyen, ahogy az elvtársak leírták, kicsit jó is és kicsit rossz is. Még egyet, amit a magam részéről nem tudok elfogadni, hogy a tájékoztatás színvonala nem megfelelő. Olyanok vagyunk, hogy amit úgy hallunk, hogy a Szabad Európa, stb. mondott, ez bennünk van, de amit itt a pártbizottságon és a sajtóból kapunk, azt tudomásul vesszük és kész. A másik dolog, hogy mindig nem kaphatunk tájékoztatást. Persze, az is igaz, hogy meg kell birkózni olyan kérdésekkel az üzemekben, airfket itt az elvtársak elmondtak, mert valóban a legvadabb dolgokkal jönnek néha. Tényleg igaz az is, hogy nekünk az uj viszonyoknak megfelelően állandóan keresni kell az uj módszereket, uj stílussal kell dolgozni. S az első az, hogy megnézzük, milyen összetételű a tagság, mit akarok elérni, kikre akarok a határozatok végrehajtásában támaszkodni. És ezt csináljuk is, és ezt kell állandóan magasabb és magasabb színvonalra hozni. Sinay elvtárs; Én is azzal értek egyet, hogy a jelentés igen őszinte. A főbb gondolataiban mi is hasonló problémákkal küzdünk. A pártdemokrácia kérdése volt az egész anyag lényege. Nem tudom, hogy minden esetbeh jól nyulunk-e ehhez a dologhoz, minden esetben megfelelő fórumokhoz nyulunk-e, ami ehhez szükséges lenne; Ezeket a fórumokat mindig megteremtjük-és mégis azt mondjuk, hogy nem kapunk megfelelő tájékoztatást. Ennek keresnénk meg talán az okát. Bizonyos helyeken elmondják véleményüket a párttagok is, külpolitikai, belpolitikai kérdésekről,de elsősorban helyi, üzemi dolgokról. 8 ez nem mindig tetszik a pártvezetésnek, a gazdasági vezetésnek sem, mert tényleg mindig rátapint a hibákra, s ha azokat nem tudja az üzemi pártvezetőség kellőképpen orvosolni, akkor passzivitás tapasztalható a kommunisták sorában is. A párttagság zöme az egyszerűbb kommunistákból áll és a reagálásuk is sokkal'egyszerűbb, mint ahogy várnánk, s nem találjuk meg sokszor benne . amijó, vagy helyes, esetleg elhanyagoljuk a válaszadást, amikre pedig választ.várnak. Ezért a párttagság jelentős része hallgat a taggyűlésen, inkább máshol mondják el a véleményüket. De szerintem ha máshol mondja el és tudomásunkra jut, akkor is kellene ezekre választ adni. Olyan is van, hogy a taggyűlésen hangzik el és sokszor arra sem adunk megfelelő választ. En a passzivitás okát inkább ebben látnám. Nem az a lényeg, hogy milyen formát teremtünk, hanem, hogy a pártvezetés, a gazdasági vezetés hogyan tud gondoskodni arról, hogy a problémákat megoldja.
