Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-08-23
- 5 -II. napirend: Tóth elvtárs szóbeli kiegészítése: A jelentésünkben igyekeztünk reális képet nyújtani. Úgy érezzük, mintha egy kicsit a kritikai oldalát túlsúlyba helyeztük volna, s az eredményeket nem domborítottuk úgy ki, pedig ezek is vannak. Az-anyag egyik-másik helyén egy kis ellentmondás van, ismétlődésbe is belebocsájtkozik, éppen ezért szeretnék egy pár szóbeli kiegészítést tenni. A 2.oldal 2.pont második bekezdésében arra hivatkozik az anyag, hogy az eszmei síkon nem volt olyan mélyrehatolás, mint ahogy helyes lenne. Ez a vezetőség összeállításából is adódik, mert egy-két kivétellel nem foglalnak állást, elsiklanak felette. A 5-ik oldal hatodik bekezdésben írtakhoz: az"egy műszak egy kerékpár" akciót a szerszámmühelyben kezdték, Felvetették, hogy miért ott kezdeményezték, ahol csak 3 párttag van, miért nem ott, ahol több a párttag. Úgy értelmezték, hogy ott pártonkivüliek kezdeményezték ezt az akciót. Az 5-ik oldalon az elején írjuk, hogy a passzivitás pártéletünk komoly problémája, s ennek okait felsoroltuk. Ezt úgy értelmezték, hogy az uj gazdasági mechanizmus előkészítésének időszakában arról beszéltünk, hogy munkaerő tartalékunk lesz és jelen pillanatban fordítva van. A vállalati önállóság növelésével kapcsolatban: az anyagban figyelmén kívül lett hagyva, hogy nem vállalat, hanem gyáregység vagyunk, s az önállóság nem a gyáregységnél, hanem a vállalatnál van meg. Kérdéseket Gaál elvtárs, Béres elvtársnő, Schumeth elvtárs tettek fel, amelyekre Tóth elvtárs és Sirató elvtárs válaszoltak. Észrevételek, javaslatok: Rózsavölgyi elvtárs: Úgy fogalmaznék, hogy nem lehet eléggé becsülni azt a részletességet, amivel a negatívumokat leírták. Ezt csak helyeselni lehet, hiszen a VB-nek a válóság ismeretére van szüksége, túlzás és szépi■ tés nélkül. Magához a témához annyit, hogy nekünk a vizsgálódásunkoan - még akkor is, ha a pártdemokrácia igen fontos kérdés, - azt hiszem, úgy kellene e témát megközelíteni, hogy a demokratikus centralizmusnak az egyik ismérve. Éppen a csehszlovák események mutatják, hogy e kérdésben vannak különböző nézetek, a marxizmustól eltérően, amelyek a pártot valamilyen vita-fórumnak tekintik. Egy-két dolgot az anyaghoz: az a véleményem, hogy a fejlődés kapcsán a pártvezetés stílusa is kell, hogy lépést tartson az élettel, az eseményekkel. S ezen a téren esetenként vannak olyan érzései az embernek, hogy nem bírnak lépést tartani, - a pártvezetés stílusára gondolok itt. A gyakorlatban való meghonosítás terén sok tennivaló van, Irodalmilag és vezetés-elméletileg elfogadott az a tény, hogy döntésre anyagot hozni csak úgy helyes, ha,abban több variáció szerepel a probléma megoldására, - de legalább kettő. A pártmozgáLomban is aat mondanám, hogy feltétlenül meg kellene honosítani. De csak témától függően lehet ezt megtenni. Amikor az merül fel, hogy egy adott határozatot a helyszínen hogyan hajtson végre egy kommunista kollektíva, akkor ott már több variáció kidolgozását tartom szükségesnek. A pártmunka és a pártdemokrácia is ezzel a módszerrel gazdagodhatna tartalmilag.
