Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-05-03
- 6 -Az első 3 hónapban 4,5 %-kal termeltünk többet, mint az 1967-es év I.negyedévében. A termelésben ugyan imitt-amott elmaradtunk, aminek behozása bizonyára a félév során megtörténik. Egy nagyon feszes, nagyobb erőltetett tervet tűztünk magunk elé. Nézetünk szem rint jól érvényesül a pártnak az az elképzelése, hogy éljenek a lehetőséggel a vállalatok, ami a maguk által készíthető tervől adódik. Mi ezt megpróbáltuk. Szeretnék beszélni a vállalati távlati terv kidolgozásáról. Eddig is volt távlati terve a gyárnak, 197O~ig, azonban ez arra épült, hogy létrehozunk egy központosított szerszámgyártást, állami beruházásból. Az állami beruházást nem kaptuk meg, viszont a feladat itt maradt. Itt maradt egy másik olyan kérdés is, hogy szerszámgéptartozék üzemet is kell csinálni. Az uj gazdasági rendszer arra kellett, hogy serkentse a vállalatot: vizsgálja felül egész gyártmányösszetételét és egy sor kezdeményezést indítsunk abba az irányba, hogy hajtsunk végre egy profiltisztítást, vigyünk ki egy sor terméket, rezsihordozó gyártmányt és olyan termékekre álljunk iá, amelyek gazdaságosak. Vannak azonban olyan termékeink is, amik veszteségesek, de ma meg gyártani kell, mert más üzemeknek nagy szükségük van rá. Úgy véljük, egyetlen ut a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, NDK-val az exportot növelni, hogy a sorozatot növelni tudjuk és gazdaságosabbá tegyük a gyártmányainkat. Ilyen gonddatokkal foglalkozunk és át kell tervezni a már előbb em* litett ráfizetéses termékeinket. Úgy látjuk, másfél, két év, amig meg tudunk lenni a Jelenlegi gyártmányösszetétellel és ezt az időt akarjuk felhaszhálni arra, hogy a Jövőben más gyártmányokkal indulhassunk. Itt említeném meg a tisztességtelen haszon kérdését. Valahogy úgy ment ez át a köztudatba, hogy azt is tisztességtelen haszonnak tekintik, ha valaki az elképzeltnél egy kissé< nagyobb nyereséget hoz. Véleményem szerint nem tisztességtelen haszon az, amely nem ügyeskedéssel lett elérve, hanem megfelelő gyártmányösszetétellel, korszerűsítéssel, stb. Szeretnék megemlíteni egy olyasféle gondot, problémát, hogy különösen a gazdasági vezetésnek szüksége van továbbra is arra, hogy az egyszemélyi felelős vezető elvének, gyakorlatának erősítésével foglalkozzunk. Az uj körülmények között még súlyosabban merül ez fel, amikor nagy kérdésekben kell önállóan dönteni. Úgy gondolom én, hogy minden nagy kérdésben a döntést megelőzően tanácskozni kell, - itt konzultációkra, megbeszélésekre gondolok, - de ez még nem megy olyan Jól, különösen gondolok a közép- és alsó káderekre, ahol bizonytalan felkészültségből^ vagy esetleg egyéb személyi kapcsolatokból eredően nagyon nehezen megy az állásfoglalás,s a döntés melletti kiállás. Elég sok még a kompromisszum. Tanácsolni tudnám, hogy forditson a PB nagyobb figyelmet a pártszervezetek felé, hogy erősítsék a gazdasági vezetés egyszemélyi gyakorlatát. Van a kérdésnek egy másik oldala is, éspedig az üzemi demokrácia kérdése. Ezt egy másik kulcskérdésnek tartom, ahol sok tisztázatlan dolog van. Nem megy teljes sikerrel nálunk, meg kell mondani. Azt hiszem, valami uj dolgot mi még nem tudtunk csinálni. Valahol ott tartunk még, hogy az egyszemélyi felelős vezetés elve az egy cél és az üzemi demokrácia erősítésének elve ugyancsak egy cél, holott • kettő egymást kiegészítő fogalom és igy is kellene megvalósítani. Az is érdekes, hogy ki mit ért a demokrácia alatt. Ha megnézzük, akkor az derül ki, hogy egyes elvtársak úgy képzelik, ha a személyes véleményüket nem fogadják el, akkor nincs üzemi demokrácia.
