Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-05-03
- 5 -alakulnak ki és ahol a leginkább szükség van a kommunisták egységes vélemény-nyilvánítására. Mert azt sajnos, reálisan el kell ismerni, hogy a kommunisták tevékenysége e téren nem mindig megfelelően sikerül, -^tt szeretném ha elmondanák az elvtársak a tapasztalataikat, ha valami segítséget kapnék, hogy a PB, a szakszervezet és a gazdasági vezetés amikor a termelési tanácskozások előtt az eligazításra készül, ez hogy történik. Kiss János elvtárs: Szeretném megköszönni a meghívást a VB ülésre és néhány mondatban elmondanám a véleményem. Néhány kérdésben magam is résztvettem, jobban mondva a vitájában. Van egyetlen részkérdés az anyagban, amellyel ugyan egyetértek, de úgy gondolom, érdemes hozzászólni, ez az úgynevezett tisztességtelen nyereség témája, amire majd később rátérnék. Megítélésem szerint a gyárban a legkülönbözőbb szervek, mindenekelőtt a párt és a szakszervezeti szervek, a felsőbb vezetés együttműködése formailag és szervezetileg normálisnak mondható. Ezt maga az anyag le is Írja. A kérdésnek viszont a tartalmi vonatkozású részével kapcsolatban érdemesnek tartok néhány dolgot megjegyezni, hogy az uj gazdasági mechanizmus körülményei között mire irányul a ténykedése a vállalati szerveknek. A 4-ik oldal tulajdonképpen leirja a vállalatvezetés 1968.évi programját. Ez a közösen kialakított programunk. Ezt minden olyan szerv, akinek ebben szerepe van: a PB, az SzB, az Igazgatótanács és a munkások, végigtárgyalta és meg is értette. De, hogy ugyanezt a kérdést a kettő mennyire másként értékelte, azt legyen szabad egy kicsit jobban kifejteni. A 2-ik bekezdés ami azt mondja, hogy 58 millió Ft-os nyereség megszerzése, - ez igy önmagában nem mond semmit, mert minden vállalatnál a nagyobb nyereség tömegének elérésére törekednek. Valószínű, sokan e szám alacsonyságáA is csodálkoznak. Szeretném elmondani, hogy ez egy óriási feladatot jelent a vállalat kollektívája számára, mert az elmúlt gazdasági évben a Danuvia csak korrekciókkal volt nyereséges. Ugyanis a fő profil beszüntetése és helyére a szerszámgép profil beültetése azt jelenti, hogy csökkent a vállalat volumene és ezzel a vállalat gazdaságossága is. Emiatt az önköltség 1£8^JÍ volt. Ezt korrigálták a felsőbb szervek, mert ez nem elsősorban a gyár hibájából történt. Jöhet ezek után a kérdés, hogy az uj gazdaságirányítási rendszerben nem lesz olyan szerv, aki ezt a korrekciót végezze. Tehát a vállalatnak magának kell biztosítania ezt a nyereségtömegeket, éspedig úgy, hogy egyrészt a hagyományokat, másrészt az úgynevezett szerzett jogokat ne csökkentsük, harmadrészt, hogy az egyszerű ujratermeleshez a szinttartást biztosítsuk. Ezt végigszamolva jött ki a 55 millió, amely a tavalyinak 5,5-szöröse. Amikor ezt bontottuk, azt kaptuk, hogy pl. a termelést 11 %-kal kell növelni, a költségszintet 4,5 %-kal kell csökkenteni, a termelékenységet, az 1 főre eső termelést 10 %-kal kell növelni, stb. Ebben ilyenek szerepelnek. A Danuvia számára tehát az uj gazdasági mechanizmus azt hozta, hogy a veszteséges állapotából úgy érjen el nyereséget, hogy semmiféle visszaesés ne legyen. Jóleső érzés volt, hogy a vállalat mozgalmi szervei, mindenekelőtt a pártszervezet, azután a szakszervezet, teljes megértéssel fogadta ezt az egész nagy programot. A program végrehajtható és ennek mozgósítására közös erőfeszítések történtek és történnek. e
