Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-04-05
Fülöp elvtárs: A kutatási eredmények realizálási problémájához még röviden: Somló elvtárs egy határt állitott fel a felfedezés £s a feltalálás között. Sajnos, ez nem ilyen egyszerű, mert számos esetben a kettő között a határ elmosódik, En a különbséget, a határvonalat inkább ott látom, hogy'vannak igények, amelyekre a társadalom felkészül, amiket vár a kutatástól, amiket időre kell megoldani. A kutatás egy jelentős részét a gazdaságitársadalmi igények kielégítésére kell fordítani, amire a társadalom felkészült és amit a társadalom vár, - a nagy különbséget én ebben látom. De hogy mennyire fontos ezek mellett a potenciális kutatási eredmények kutatása is, azt nagyon sok példa igazolja. Mint pl. a széntelepek felkutatása, amire a társadalom felkészült, amit a társadalom vár. Viszont van olyan dolog, mint a szennyvizek elvezetésének megoldása; vagy a hasznosítható nyersanyagok körének bővítése, - ami még ma is tartó és lényeges folyamat. Itt jelentkeznek azok a kutatások, amikre ugyanolyan problémáink vannak,hogy bár jelentőségükről meg vagyunk győződve, de jelenleg a társadalmi bevezetésének, alkalmazásának a feltételei nem érátok. De ezt elő lehet segíteni és igen széles körben térnek rá ennek X realizálására. A geológusokat általában a bányászattal kötik össze, azonban véleményem szerint mégis inkább a technológiával van szoros kapcsolatban, mert nagyon sokszor nagy probléma az, hogy a technológiailag uj, még nem kihasznált eredményekre hivjuk fel a figyelmet. Nagyszerű anyersanyagaink vannak, de még nincs hazai technológia, ezért a hasznosítása elmarad. Nagyon sok eset ben kell erre felhívni a figyelmet. Takács elvtárs: Az anyag előkészítésénél már elmondtam azt a kifogásom, de most is elmondom. A statisztikában is kitűnik és az üzemekben sem csak műszaki értelmiség van, vagy pedig rosszul határozzuk meg, hogy ki tartozik a műszaki értelmiség kategóriába. Az üzemi és műszaki értelmiségnél - mivel a statisztika is csak a mérnökökre, technikusokra tér ki, - kizárjuk belőle az ezen kívüli egyéb értelmiségieket, holott azok nézetei, gondolkodásmódja nagyon lényeges dolog, számuk is elég tekintélyes. Mivel üzemekről beszélünk, általában csak mérnökökről, technikusokról beszélünk és megfeledkezünk olyanokról, mint a közgazdászok. stb. akik számban is elég jelentősek és akiknek egy kicsit más a helyzetük, mint pl. a fejlesztés területén található mérnököké, s ezért ezt jelenti kellene. Tömpe elvtárs: Ez a vita véleményem szerint nagyon hasznos volt a mi számunkra, az anyag összeállítói, készítői számára is. Nagyon lényegesen kiegészítette^. az anyagot. Olyan is kijött, hogy a fiatal értelmiségieket ki kellene emelni, a szubjektivizmust ugyancsak ki kellene emelni; és a pártmozgalom szerepéről milyen vélemény van az értelmiség körében, stb. Az elvtársak nagyon sokrétűvé tették azepyagot és sokszínűvé is, amire az anyagban nem is lett volna lehetőség. Kiemelték az elvtársak a technokrata szemléletét, hogy ténylegesen van ilyen. Amikor mi a szakmai fetisizálást említettük, ezt is értettük alatta. Néhány pontosítás is elhangzott az anyaggal összefüggésben, ami ugyancsak e szempontból jó és hasznosítani fogjuk.
