Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-03-08
6 St.sz:2p6.vagy a változások szükségszerűségét, vagy helyességét vitató nézetek. A mi véleményünk azonban az, hogy minden olyan törekvést és kezdeményezést, amely a pártmunka hatékonyabbá tételét segíti elő, támogatni, segíteni, ha kell finomítani, és amennyiben lehet, általánosítani kell, Ami pártszervezeteink, valamint a gazdasági és tömegszervezetek közötti e'gyTt tmulvöSest^’és'"a, munkámégős ztast~Tlle ta, erre azt lé he f mondani, hogy ilyen irányban munltóZLko"clnak"'torekednek arra, hogy a párhuzamosságot megszüntessék, a munka helyes elosztását kialakítsák. Ennek meg is vannak a különböző, részben már kialakult formái és módszerei, amely kifejezésre jut:- a félévi munkatervek koordinálásában, a komplex intézkedési tervekben. Mig a koordinálásnak az előző módja pártszervezeteink többségére jellemző, addig a másik formája csak egy részénél, többek között az ÉVM Épületasztalosipari, az Elektroakusztikai, a Világítástechnikai és a Tisza Bútoripari Vállalatnál^- Ko<r ••üi.’u.'o.áí’ nih. . o. '.va^ülati üléseken, a menetközben! megbeszéléseken, különböző feladatok kimunkálásánál; vagy gyakorlati Jjiegvalósitásánál, mint pl. a kollektív szerződés, - a 44 órás munkahét bevezetése, - az anyagi ösztönzés fejlesztése, stb. A gyakorlatban tehát megvannak, kialakultak az együttműködés és munkamegosztás különböző formái és módszerei. Ennek ellenére a tapasztala-.* tok azt mutatják, hogy még mindig vannak átfedések bizonyos munkák vitelében; plc. azonos . napirendi pontokat tárgyal a párt és a szakszervezeti bizottság, esetenként egy-egy feladat megoldásában többet vállal magára a pártszervezet, mint kellene. Mi úgy látjuk, hogy továbbra is azt a vonalat kell erősíteni, amely mindinkább a munkának olyan koordinálására és elosztására irányul, amely a lehető legteljesebben biztosítja mind a feladatok, mind a felelősség egymástól való elhatárolását. Az üzemí demokrácia érvényesitésére gondot fordítanak pár tbizo11sága~ínk>~"e s pár t szer v'e ze'telnkd Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az üzemi demokrácia két fő tendenciája; közvetett és közvetlen módja, ha nem is azonos szinten, de érvényre jut. Még akkor is, ha olyan nézetekkel is találkozunk, amely szerint ennek szélesítése csak lassítja az egyes feladatok sikerre vitelét, vagy amely szerint a dolgozóknak jelenlegi tájékozottsága és képzettsége nem teszi lehetővé, hogy érdemben hozzá tudjanak szólni a dolgokhoz, stb. Az üzemi demokrácia közvetlen módja; a dolgozók véleményére, észrevételeire való támaszkodás, elsősorban és leghatékonyabban a pártszervezetek, ezt követően a szakszervezet tevékenységében jut kifejezésre és legkevésbé a gazdasági vezetés munkájában. Ez érvényre jut elsősorban az éves tervek készítésénél, továbbvitelénél, a termelési
