Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1968-03-08
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy e kérdésben ma már nem jelentkeznek problémák, vagy kétked sek a munka ilyen irányú vitele szempontjából. Pl,- a pártmunka operativitására szükség van-e, ha igen, milyen mértékben; meddig mehet el?- A gazdasági életbe való beavatkozás lehetőségét teljesen meg kell-e szüntetni, vagy esetenként elképzelhető?- Nem válik-e túl általánossá a pártszervezet tevékenysége, nem veszti-e el a konkrétságát?- A pártmunka vitelében milyen arányban szerepeljenek a gazdasági és a pártélet különböző kérdései, stb. Azonban mint azt mar fentebb is jeleztük, pártszervezeteink egyre inkább győződnek meg maguk is arrólr különösen a mechanizmus uj viszonyai között^ hogy nem kell félni attól, hogy a pártmunka általánossá válik, elveszti a konkrétságát és e^gyre inkább értik, hogyá pártmunka az alkotó, operatív munka kell, hogy legyen, olyan, amely mindig az ügyet kell, hogy előbbre vigye; az ellentmondások feloldását kell, hogy elősegítse; hogy a gazdasági és pártélet kérdéseinek vitelében nem az arányok kialakítása a lényeg, hanem az, hogy a követelményeknek megfelelően foglalkozzanak egyik, vagy másik kérdéssel; az, hogy a gazdasági ügyekben legyen álláspontja, méghozzá ne rezük gazdasági, hanem pártpolitikai szinten. Ennek megfelelően egyre inkább tapasztalható, hogy miközben a pártmunka módszerei újra és újra megújulnak, közben minőségi változáson mennek keresztül és a követelményeknek megfelelően fejlődnek anélkül, hogy sokszor ezt észrevennék, vagy mi felfigyelnénk rá. Az 1968.évi terv és a gazdasági mechanizmus előkészítésének? gyakorlati útra vitelének eddigi tapasztalatai már jelzik, hogy partszervezeteink egész tevékenységében njborvju^asitásos^_idős_zakhoz vis zonyitv•" nagyobb 'szerepéd "kap az efTékc^~úis^yes'l<eiVisüéleTö~'o^ érVenyésfbes" . Következik ez abból, hogy a mechanizmus viszonyai között az érdekek egybeesése mellett, .amely az alapvető, a lehetőségei is nagyobbak és a jelenlegi gyakorlatban is jobban előfordulnak a sokszor látszólagos, átmeneti, vagy tényleges összeütközései az érdekeknek. Mind népgazdasági és helyi érdek vonatkozásában, mind az üzemen belüli kollektívák és egyének viszonylatában. Mint pl.- Ami általában majd minden üzemre kiterjedően jelentkezik és amelynem feloldásán munkálkodnak pártszervezeteink - ez a nyereségelvonás progresszivitása, a bérszorzó alkalmazása és az általa támasztott követelmények közti feszültség, E kérdésben pártbizottságaink és pártszervezeteink nagyon helyesen - és uz a felkészítésük eredménye - nem mennek bele olyan vitádba, amelyek ennek túl szigorú voltát igyekszik bizonyítani; inkább a tartalékok nagyobb arányú feltárásár a irányitják a gazdasági vezetők tevékenységét, vagy ilyen irányú törekvéseihez nyújtanak kellő támogatást.
