Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-12-16
- 4 - StcSz:82J. A Tanács vezetői részéről tapasztalható^törekvés a káderek megbecsü- Tesenek elve "és gyakorlata'"téren,- Foglalkoznak a beosztott dolgozók problémáival, a lehetőség határain belül segitenek is. Alkalmazzák az erkölcsi és a szűk lehetőségek határain belül meglévő anyagi ösztönzőket.- E gyakorlatukban a társadalmi szervek véleményére támaszkodnak. Problémaként jelentkezik:- Az anyagi ösztönzésnél az egyes osztályok közti egyenlőség! elv.- A megbecsülésnek tapasztalható igen torz jelensége is: pl. egyes elvtársak, főként műszaki területen dolgozók rövid idő alatt /2-J év/ lakáshoz jutnak, majd 1-2 év múlva ’ elhagyják az apparátust, vagy lakáscseréket hajtanak végre /pl. Csikhelyi, Mártonfi, dr. András, Majoros, HKI-nál Szabó, s több műszaki dolgozó/. Ez a gyakorlat, bármilyen jóindulatból történjen is, helytelen szem léletet szül, s nagyon sokan az apprátusban mélységesen igazságtalannak tartják. Ezt a vezetőségválasztó taggyűlésen is elitéltek.- Nagyon sokan felvetették / s ebben segítségünket kérték/ az apparátus leterheltségét.- Kérték az apparátusban dolgozó osztályvezetők, a kommunista iskolaigazgatók, hogy a PB többet foglalkozzon velük is. III. A káderek nevelésével összefüggő kérdések. 1. A káderek kiválasztásáról, utánpótlásáról: A Tanács vezetői a lehetőség határain belül a feladatra legalkaL masabb személyt igyekeznek kiválasztani. Az ezirányu tevékenység tervszerűbb, megalapozottabb a korábbi éveknél. Kiválasztás esetén a politikai megbízhatóság, rendszerünkhöz való hűség, a szakmai hozzáértés megkövetelése’ általában érvényesül. Meghatározó szerepet tölt be a belső előléptetés, tapasztalható törekvés a helyettesek kinevelésére, de ez még nem elég céltudatos, tervszerű. Az elért eredmények mellett látni kell e munka korlátáit is.- A meglévő káderfejlesztési terv.nem élő, az elképzelés nincs megbeszélve a tervben szereplőkkel. Ez perspektivátlanságot szül.- Nem egy esetben a spontanitás érvényesül.- Már a különböző beiskolázásnál hiányzik a céltudatosság, mivel nincs', a dolgozóval megbeszélve, hogy mi a vele kapcsolatos elképzelés, milyen céllal, hol képezze magát. Igaz, ez nem könnyű feladat az apparátusban, s csak néhány emberrel tudnák konkrétan megbeszélni.
