Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-07-29
- 7 séges, és amiért? vállalni kell a következményeket. A párt kád reivel szemben támasztott követelményeknél javaslom még bevenni hogy határozottan, öntevékenyen és meggyőződéssel álljanak ki a kérdésekben. A "politikailag kétes" megfogalmazás helyett az "ellenséges" szót javaslom, mert a politikailag kétes megfogalmazás a bizalmatlanság problémáját foglalja magában. A 6. oldalon a következő fogalmazást javaslom: Különösen a túlzott anyagiasság, vagy egyéb személyes előnyök hajszolása szül visszatetézést a dolgozók kötött. Ez ellen meggyőzéssel és szükség esetén példamutató felelősségrevonással fel kell lépni. Erősíteni és fokozott megbecsülésben kell részesíteni az eredményesen dolgozó, személyes példát mutató aktivistákat, akiket a szerénység, az áldozatvállalás jellemez, mert ezen keresztül erősítik legjobban a kommunista káder és ennek következtében a párt becsületét és tekintélyét. Aszemélyzeti munkáról szóló résznél törölném azt a megfogalmazást, hogy "ezen keresztül növelni kell, tekintélyüket.” Véleményem szerint a tekintélynek a jó munka eredményeként kell növekedni, ezért helyette azt kellene Írni, hogy ” ez vezet el nagyobb súlyúkhoz.” A kád ármunkával kapcsolatban az embereket tervszerűen fel kell készíteni a feladatokra és azokat lépésről-lépésre kell előrevinni, hogy üresedés esetén lég; en saját nevelésű kádertartálék. Egyetértek azzal az irányzattal, hogy a titkári értekezletek tapasztalatcsere és vitafórumok legyenek és ebbe az irányba kell tovább elŐr emenni. -S zako s e Ív tár s: A párt belső fejlődése olyan te a, amit nem lehet egyetlen jelentésben megírni. Szükséges, hogy a meglévő hibákat és eredményeket jobban megvilágítsuk. Most két témát ragadok ki: a párt szervezeti élete és a termelés pártellenőrzése kérdését. Az alapszervezetekben a vezetőségi ülések, a munkatervek színvonala magasabb, mint az elmúlt években. A pártcsoport értekezletek ós taggyűlések.színvonala is javult, ugyanakkor a párttagság aktivitása nem kielégítő. Ennek egyik oka az. hogy a szervezeti életet nem fejlesztjük megfelelően. A taggyűlések gyakran politikai iskolává váltak, mert a beszámolók a felülről kapott politikai vonal magyarázásával foglalkoznak és szemináriumhoz hasonlítanák a taggyűlések. így nem jut idő .a helyi pártfelad átok megbeszélésére és a pártmunka szétosztására a tagság között. Javaslom, hogy a jövőben .nagyobb gondot fordítson a PB arra, hogy a pártszervezeteknél a politikai felvilágosító munkát ne kizárólag a taggyűlésen végezzék, mert igy számoltatására a végzett munkáról, a Isséről. A jovoben a taggyűléseken a kozottabban napirenden kell tartani, fogjat-ko jága vóleményum szerint 'p lésen ritkán kerül sor munkájuk értékelésére. nem jut idő a párttagság léhibák és eredmények éttékeszervem., ti éle t kél'Jóséit fo- A. pár t c s o p or tok m u nká j án ak e _ . ‘ ól a> ódik, hogy taggyü-
