Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-06-17
A kádernevelést illetően: az nem kádernevelés, ahol megtűrik ezeket a dolgokat. Mi valami mást értünk kádernevelésen, hogy keresnek, kutatnak, olyan embereket állitanak oda, akikkel jobban meg tudjuk oldani a dolgokat; s a velük szembeni számonkérés sokkal hatékonyabb, mint az elvtelen udvarló politika, amely a problémákat még jobban elmélyiti. A táblázathoz: főmérnök nincs nálunk, de mint a Geofizikában, nálunk is ki lehet tölteni a rovatokat az igazgatóhelyettesről, aki szintén egyetemet végzett, párttag. A hol tanul fejezethez tegyük oda, hogy hol oktat, ugyanis az is tanul és a továbbképzés egyik/ formája ez is. Hiszen amikor mi is felkészülünk egy elméleti-ideológiai konferenciára, mi is komolyan tanulunk, készülünk. A társadalmi munkánál úgy gondolom, ez csak a főbb területeket jelzi, mert ahogy én látom és akiket ismerek, ennél nagyobb a részvételük. Az anyag is helyesen emeli ki, hogy egyes területeken a kommunistáknál a leterhelés igen nagy. En is fel tudnék sorolni kapásból ilyet. Jegyezzük meg azért itt valahol egy mondatban, hogy ezek dolgoznak több helyen. Tóth elvtárs: A jelentéssel a magam részéről is egyetértek, jónak tartom á megállapitásait. Ami a vita során elhangzott, ezzel kapcsolatban lenne néhány észrevételem. Az elsősorban, hogy ez a jelentés nem egyedülálló a maga nemében, hanem nagyon sok kérdéshez kapcsolódik, mint pl. a személyzeti munka, amivel a VB a közelmúltban foglalkozott egy üzem és egy intézmény személyzeti munkáján keresztül, ahol szintén előtérbe került a gazdasági vezetők szakmai és politikai képzettsége. De mindenhol a vezetők politikai képzettsége, hozzáaLlása napirenden szerepel. Tehát nem jogosan merült fel az a kérdés, hogy már korábban is lehetett volna hozni, mert hiszen ez kapcsolódik az előző kérdésekhez, amiket már tárgyaltunk. Ami az egyes káderek beállítását illeti, nyilvánvaló, a szövetségi politika helytelen értelmezéséből adódóan voltak problémák. Az ténylegesefi^probléma, hogy ennyi, vagy annyi a pártonkivüli a beállított kádereknél, de a lényeg az, hogy hogyan dolgoznak, hogyan állank politikai kérdésekben. Az uj gazdasági mechanizmus, a vállalati önállóság kérdése is felmerült, s itt szeretnék vitába szállni Rózsavölgyi elvtárssal, hogy én nem hoznám összhangba a vállalati önállósággal azt a kérdést, amit felvetettél. A vállalati önállóság biztosítva volt eddig is. Azt kifogásoltad, hogy az uj gazdasági mechanizmusnál a vállalati önállósággal kapcsolatban bizonyos szigorítások vannak. Ez bizonyos szempontból érthető is és nem arról van szó, hogy a KGM Protokoll o. fogja jóváhagyni a főosztályvezetőket, osztályvezetőket, művezetőket, erre nem is hivatott, hanem a Minisztertanács Személyügyi Titkárságán kell beszerezni a beállításhoz szükséges fedhetedenségit. Én ezt nem kapcsolnám össze tehát a vállalati önállóság kérdésével. A jelentés tényleg a gazdasági vezetés felsőbb szintjét tárgyalja, egyetértek azzal a javaslattal, hogy akár titkári értekezleten keresztül menjen lejjebb is és az üzemek középszintű vezetőire vonatkozóan dolgozzák fel azt, hogy ténylegesen hogy állunk. Nyilván, hogy nagyon sok hasznos tapasztalatot fognak szerezni a pártszervezetek a maguk területén.
