Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-06-03
Itt én egy kulcskérdést látok a tudományos munka szervezésében, ez pedig a tudatos káderpolitikának a kérdése, éa annak a megítélése, hogy melyik kutatóban van az eredmény valószínűsége. Az eredmény valószínűbbé tételének biztos, hogy az anyagi feltételek az egyik része, de az alapvető része véleményem szerint a személy kérdése. Ezen belül pont az a hiba, amit javitott Hámor elvtárs, hogy a tervmunkától teszik függővé a kutatást. Itt szerintem egy kompromisszumról van szó, igy ezt nem helyes kimondani. Adva vannak az emberek, adott érdeklődési körrel és adva vannak a kutatási területek. Van olyan központi kérdés, amire nincs megfelelő ember központilag biztosítva és van egy meghatározott ember, tehetséggel, és nincs meghatározott központi feladat, akkor lehetővé kell tenni, hogy a tehetségét kiélje. Itt szerepel a tudományos kutatás kettős irányítással. Az a helyzet, hogy a megbecsülés, az elismerés és az anyagi javak egyrésze,-egy jelentős része - nem a főhatóságtól, hanem az akadémiától ered. S itt kell, hogy a kezdeményezés az illetékes szervek részéről meglegyen, mert nem lehet várni, hogy az akadémia ezekre felfigyeljen. Nem az ösztöndijakat, vagy a külföldi utazást illetően, hanem, hogy az intézet napi munkája egyáltalán az akadémia figyelmébe kerüljön. Itt kell a pártszervezetek közötti kapcsolat és a gazdasági, tudományos vezetés közötti kapcsolat is. Ide tartozik a kommunista kutatók egyéniségének, ennek fejlesztésének kérdése. Itt 5 feladatkört látok: 1. Az ország szempontjából fontos kérdések megfelelően kezeltessenek az intézetben, s ezekre a kommunista kutatókat ráállitsuk, - ezt nem lehet elkerülni. 2. A gyengén fejlett országoknak nyújtandó segítségnek a kérdése. Nem mondom, hogy oda feltétlenül kommunistákat kell küldeni. Ez persze áldozat kérdése, de óriási jelentősége van. S itt vannak olyan mellékes szempontok, hogy vananelyik jól jár, van amelyik nem, - másrészt, hogy bizonyos káderproblémákat is próbálnak ezekkel megoldani. 3. A kommunistáknak az előrejutása. Ez attól is függ, hogy a szakmai közvélemény előtt milyen eredményeket érnek el, nemcsak attól, hogy milyen jó munkát végez a pártmunkában. Itt az intézet vezetésének feladata, hogy a lehetőségeket megadja, és ott, ahol indokolt, hogy eredményeket érjenek el. Különös gonddal kisérni a kommunisták témaválasztását, segítését, stb. erre gondolok. A gyakorlati élet és az intézet kapcsolatának a kérdése. Nem tudom, milyen mértékben érzékelik a Földtani Intézet dolgozói, hogy az ország felemelkedése szempontjából milyen óriási jelentőségd van minden ilyen tevékenységnek, mint pl. az ország nyersanyaggal való ellátásának segitese. A geológusoknak érezniök kell, hogy kutatási eredményeik óriási jelentőségűek. A másik kérdés a gyakorlati megvalósításnak a kérdése. Ha mód lenne rá, azt javasolnám, hogy a Földtani Intézetben XKgxkxág mindinkább segítsenek egy olyan szemléletet kialakítani, hogy ne elégedjenek meg azzal, hogy jelentéseket és térképeket készítenek más szervek részére és azt hasznosítsák, hanem arra törekedjenek, hogy rövid utón járni, hogy azokat az akadályokat, amik a megvalósitás útjában állnak, azt harcolják ki, hogy ezek megszűnjenek. Itt az ujitási dijazás is szerepet játszhat, emellett itt van a Vegyipari Kutató Intézet is, amely ebben segítséget nyújthat. U 1
