Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-26
0692/1956. XIV_ •.}; k.TQ-Ír9«„Yégreha jtÓ^BiZOttsága 80 plő AZ__OKTATÁST XfföfiK.„VÉGREHAJT ÁSÁVAL_KAPCS01ATŰS-FELADATOKBAJ'ELSÖBB pártszervek ái;Asfoglalásai és,a. parlamenti vita, alartásí.. Az itkolaru .cra hármas célkitűzése magában foglalja: a/ az iskola es az élei, kapcsolatónak szorosabbra fűzesét; b/ az oktatás korszerű, tartalmasak kialakítását, valamint c/ az ifjúság kormnunista világnév ti és erkölcsi réve lésének erősítését*- . A főváros ■ s benne kerületünk - oktatásügyének í’ajlődés;; is igazolta, •a reform' hármas célkitűzésének helyességét* Megállapítható, hogy az uj tantervek és nevelési tervek, az új rendtartás bevezetése, a pedagógus kollektívák munkájában’ a nevelésközpontúság elvének érvényesítése,- a •társadalom erőinek összefogása mind középiskoláinkban, mind általános iskoláinkban a fejlődés útját jelzik* La./ Az elmúlt években iskoláink közelebb kerültök az élethez* A tantervi változások következtében az előirt tananyag gyakorlatiasabb. életszerűbb lett. Valamennyi ált« iskolában bevezettük a . gyakorlati foglalkozásokat, a középiskolákban az 5+1-es oktatást, ill. a heti 2 órás gyakorlati foglalkozást. A kerületi Pártbizottság és a Tanács Végrehajtó Bizottsága kezdeményezésére - csaknem kizárólag helyi erőidből - megteremtettük az ''Egres,sy Gábor"szakközépiskolát és egy egészségügyi szakközépiskolát, az iskolai műhelyeket és a kerületi központi műbe ly t * A gimnáziumokban folyó gyakorlati oktatásnak elsődlegesen nevelési személyiségfejlesztő célja volt* A reformtörvény megjelenése után ez a cél bizonyos mértékben háttérbe szorul4 és helyét a szakmai előképzés igénye foglalta el. énnek az igényűi*: egyes .esetekben som tárgyi.sem személyi feltételei nem voltak meg Felismerve, hogy a reform e célkitűzését általában tévesen értelmeztük, 19o5-tól kezdve a fizikai munka végzésének nevelési oldalát hangsúlyoztuk és érvényesítettük. Ahol az 5+1-es képzésnek feltételei nem voltak meg, áttértünk a 2 órás gyakorlati foglalkozásokra. Ahol viszont az 5+1-es képzés feltételei biztosítottak, továbbra is fenntartottuk az 5+1-es formát, mint a munkára' nevelés leghatékonyabb formáját* / 1* 1. melléklet / 1 -A. munkára nevelés alapélveinek tágabb értelmű felfogása és érvényesitése • • a hagyományos tantágyak módszereinek megváltoztatása ,■ a z ifjúsági szervezetekben végzett munka, a társadalmi munkák, főként azonban a gyakorlati foglalkozás tantárgyának heve-■ tetőse az ált. iskolákban és a gimnáziumokban -• azt eredményez te , b<g‘? tanuló ifjúságunk' viszonya alapvetően megváltozott a munkához. Ez érezteti hatását a pályaválasztás alakulásánál is. Az .ált.iskola 8.osztályát végző tanulók közül 1955-ben már a tanulók őü, 5 >-a 1953-ban a tanulók 55,3o-a. jelentkezett iparitanuló'iskolába* Sikerült tehát a korábbi kedvezőtlen továbbtanulási igényt a társadalmi szükséglethez közelíteni.-18 . / 0 / !*
