Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-26
Nyerges Béla elvtárs: Mi az oka annak, hogy a fizikai dolgozók gyerekeinek egyrésze kerületen kivüli iskolába jelentkezik? 'Miért tartják itt a felvételüket eleve reménytelennek? ochumeth elvtárs: 1. Tudják-e az elvtársak, hogy mennyi a középiskolából kibocsátott és mennyi az egyetemre javasoltak között a munkásgyerekek aránya? 2. A 4-ik oldalon azt a megfogalmazást helyesnek tartják-e és reálisnak-e, amely azt mondja, hogy nem kielégítő minden esetben a párttitkárok, pártbizalmiak, párttagok ideológiai felkészültsége és szakmai felkészültsége és példamutatása? 5. A feladatoknál megjelölt arányok helyesek-e, vagy sem,- azoknak a kérdéseknek az alapján, amik itt elhangzottak? Gondolok itt a középiskolai arányok és a különböző iskolai arányok kialakítására. Hara elvtársnő válaszol a feltett kérdésekre: f Arra a kérdésre, hogy a pedagógusok körében milyen hibás nézetek uralkodnak, nagyon nehéz válaszolni, mert az utóbbi időben nyiltan nem találkoztunk az oktatás terén hibás nézetekkel. A felügyelői jelentésekben, az igazgatók, helyetteseik óralátogatásaik során hibás ideológiai nézetekkel nem találkoztak, legalábbis ennek nyoma jelentéseikben nincs. Hogy problémák vannak, ezt érezzük, bár kevés lehetőség van ennek konkrét felderítésére. Az ideológiai irányelvek vitájánál a felkészítés ellenére is másról folyt a vita, nem arról, hogy a konkrét oktató-nevelő munkában hogyan jelentkeznek az ideológiai jellegű hibák. Még mindig vannak a pedagógusok részéről nacionalista tendenciák széles körben, ezek azonban az oktatói munkában nem jelentkeznek, egyéni beszélgetéskor találkozunk ilyennel. A hazafias neveléssel valóban, a nacionalizmus vádjánál; elkerülése miatt inkább kevésbé foglalkoznál;. A szabadságharc hagyományait és annak megfelelő tanítását sokkal jobban előtérbe látjuk jutni, mint a munkásmozgalom hagyományainál; oktatását, amely ha jelentkezik is, ennek tanitása sokkal színtelenebb, nem eléggé érzelemre ható. Nem találkoztunk az utóbbi időben vallásos nézetekkel sem az oktatói munkában, inkább a gyerekeknél a szülői házból jelentkező vallásos neveléssel szemben az utóbbi időben aktivabb nevelést látunk. Tudjuk, hogy vannak vallásos pedagógusok, de oktatói-nevelő munkájukban egyáltalán nem jelentkezik. A társadalmi munkát illetően: bár vannak az ifjúsági mozgalommal kapcsolatban is problémák, az úttörő szervezet nagyon megerősödött és a közösségi nevelés nagyon szép eredményeket produkált. Amit Sántha elvtárs tanulmánya kifejezett, hogy a gyerekek származási helyzetével összefügg a tanulmányi eredmény, erre semmi komoly konkrétumot nem lehet mondani. A jó közösségi munkát nem hiszem, hogy összefüggésbe lehetne hozni azzal, hogy a gyerekek milyen(származásúak. Milyen a pedagógusok napi politikai kérdésekkel való foglalkozása és ennek ismerete? E téren a pártszervezetek az utóbbi időben sokat tettek és tényleg az iskolákban a politikai kérdésekkel való foglalkozásnak ők voltak az élesztői.
