Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1966-03-26

6

Pomázi József elvtárs:

1. Iái

az oka az Li-L.Esti Egyetemen való alacsony részvételnek, érdektelenség, vagy pedig a felvétel korlátozottsága?

2. Az

5-ik oldalhoz: milyen veszélyeztetettségre gondolnak az elvtársak, erkölcsire a nevelés vonatkozásában?

Farkasinszki elvtárs:

1. Mit

kell azon érteni, hogy a pedagógus pártszervezetek az általános politikai kérdések mellett keveset foglalkoznak a konkrét helyi feladatokkal?

2. Mi

az oka annak, hogy a párttitkárokat, bizalmiakat, azok tevékenységét minősiti az anyag, az iskolavezetés minősítése alól pedig kitér?

Csányi Lászlóné elvtársnő:

1. Az

oktatási állandó bizottság mit segithet?

2. Az

anyagban több helyen van utalás arra, hogy ellentmondások vannak a társadalom, az iskola és a szülök közötti tevékenységben. Jelenleg hol tartunk itt a harmóniának a megteremtésében?

3» A közösségi nevelés kérdése hogy néz ki tulajdonképpen? Azt a Sántha-féle tanulmányt nagyon érdekesnek tartom, nem tudom, hogy jellemző-e, de a társadalmi hovatartozástól függően bizonyos tendenciát mutat. Van egy olyaa tendencia, hogy a munkásgyerekek között talán a közösségi nevelés terén van több eredmény. Van-e erre valami kép, hogy mennyit fordítanak erre a pedagógusaink?

4. A

naciolanizmussal kapcsolatban az a jellemző, hogy pedagógusaink szivesen átcsúsznak egy ilyen félelembe, - igy a hazafias nevelés elszintelenedik és nem is érvényesül.

Ez a,bizonyos félelem-féle jellemző tendencia-e? Mert ez akadályozója lehet ott a nevelésnek.

5. A

szakközépiskoláknak mi a realitása? Milyen elgnndolások vannak felülről?

Asztalos Lajos elvtárs:

1. Kerületünkben

volt-e ilyen fegyelmi felelosségrevonás álhazafiság és más becsempészett nézetek miatt?

2. A

tagjelölt felvételeknél alacsony a követelmény, vagy később történik a párttag tanárokban olyan törés, hogy ilyen minősítést adtak róluk az elvtársak?

3. Van-e

olyan iskolai pártszervezet, ahol évek óta csak odahozással lehet megoldani egy-két problémát?

4. A

számok tükrében megvan-e- a feltétel ahhoz, hogy minden iskolában, pártszervezet alakuljon?

Kelemen Géza elvtárs: >

1. A hátrányos helyzetben lévők gyenge tanulmányi eredménye miből következhet, a családi körülményekből, vágy a tanári kar nem megfelelően foglalkozik a gyerekekkel, vagy az osztályzásokban volt a hiba, - ahogy a munkás-szülők részéről elhangzott. Ez utóbbi jelenleg érvényesül-e, mert a szülők részéről ezek a kérdések felmerülnek.