Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-18
mivel előtérbe kerültek a szocializmus teljes felépítésének konkrét feladatai, elsődleges a szakmai hozzáértés és ezt tartják fő követelménynek a vezetőkkel szemben. Másodlagosnak a szocializmus ügyéhez való hűséget és megelégszenek bizonyos lojalitással is a vezetők részéről. Több igazgató elvtárs vallja, hogy ennek nem lehetnek káros politikai következményei, mert " itt van a pártszervezet és én, majd őrködünk”. Egyes főmérnök elvtársak még messzebb mennek: "a szakmai rész az én feladatom, a politikai a .pártszervezeté" - mondják. Egyes pártvezetőségi tagok viszont hajlanak a szakmai hozzáértés lebecsülése felé és felvetik, hogy túlzottan előtérbe került a "kutyabőr” szemlélőt. Bizonyos értelemben összefügg az eddigiekkel a következő vitatott kérdés: milyen legyen a párttagok és a pártonkivüliek aránya a vezetésben. Általánosítható tapasztalat, hogy most már /főleg az üzemekben/nem igen lehet az embereket aszerint osztályozni, hogy a pártonkivüli jó szakember, a párttag pedig kevésbé. Mondható, hogy azonosak a párttag és a pártonkivüli vezetők a szakmai hozzáértésben és amiben különböznek, a vezetőkészség, a demokratikus vezetésre való hajlam, stb. általában a kommunista vezetők javára. Ennek is tudható be, hogy az utóbbi időben fokozódott a párttag káderek megbecsülése. Érdemes viszont felfigyelni arra, hogy mig a felső vezetők között többségükben párttagokat találunk, addig a középvezetők szintjén túlzottan k$vés a számuk. Pl. a Vilagitástechnikában 11 csoportvezetőből 2 párttag, a líeanalban 11 művezetőből 2, stb. A felméréssel szerzett tapasztalatok mutatják, hogy még mindig sok a kreált munkahely, ami nem kevés gondot okoz a pártszervezeteknek, de főleg a közhangulhot rontják. Ezek akreált munkakörök főleg a nagy szaktekintélyeknek titulált személyeknek vannak fenntartva, de itt-ott kommunistákat is találunk ilyen beosztásokban; Sok a fenti szervek "káder-exportjából" adódik, ami sokszor többéves tervszerű kádermunkát módosit. Különösen az összevont vállalatok létrehozása idején szaporodtak el. A pártvezetőségek és a személyzeti vezetők közötti kapcsolat kielégítő. A pártszervezetek politikai irányítása hatékonyan érződik, ellenben a személyzeti osztályok nincsenek mindenütt az őket megillető helyen, nem birnak megfelelő tekintéllyel és munkájukban nagy helyet kap a papírmunka. A továbbképzésükkel nem igen foglalkoznak. A pártvezetőségek hatásköri lista alapján foglalnak állást a kinevezéseknél és a kádermozgatáskor. A gazdasági vezető elttársak egy-egy káder beállítása előtt kikérik a pártszervezet véleményét. Előfordul viszont, hogy ezek a hatásköri listák formálisak, nem elég pontosan körülhatároltak, némelyiken túl sok név szerepel, amely eleve kizárja a velük való alapos foglalkozást. A pártvezetőségi tagok előtt nem eléggé tudatosított szerepe. Az elmondottakból adódó feladatok!- További felvilágosító munka szükséges a párt és a gazdasági vezető elvtársak között annak érdekében, hogy a káderekkel szemben támasztott követelmények egyértelműbbek legyenek és azok megfeleljenek a VIII. kongresszus határozatainak. Ezért tudatosítani kell, hogy a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a szakmai hozzáértést nem a szocializmus ügyéhez való hűség helyett követeljük, hanem a rendszerünkhöz való feltétlen odaadás követelménye mellett fokozottabban igényeljük a ............................ 1 - — .......................................................................................................................................——
