Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1966-03-18
- A tömegszervezetekoen, de főleg a szakszerveaetekben dolgozó kommunista káderek munkájának hatékonyságát növelné, ha egy-egy akció előkészítésében és lebonyolításában fokoznák a tömegpolitikai munkát. Jobban figyelembe kellene venniük, hogy a szakszervezeti tagság kevésbé öntudatos és politikailag tájékozatlanabb, mint a párt tagsága.- A kerületi PB-nek meg fokoznia kell az alapszervezetek vezetőségi tagjainak további képzését, hogy növekedjék kezdeményező készségük és önállóságuk,különösen az uj gazdasági mechanizmus bevezetése teszi ezt indokolttá, amikor a pártmun <át is bizonyos értelemben ilyen irányban kell fejleszteni. Tervszerűen kell felkészíteni a párt és a tömegszervezete# kádereit az uj gazdasági mechanizmus alkalmazására és ennek élén a párt aktivistái álljanak.- Számos aktivistánál jelentkeznek a túlterheltség problémái. Ugyanakkox' a vezetőségeken belül is találunk elvtársakat, akik kisebb részt vállalnak a közösségi munkából, leginkább igy van ez az egész párttagságot nézve. A pártmegbizatásokon keresztül csökkenteni kell a paassziv tagok számát és jobb munkaelosztással csökkenteni az egyeseknél jelentkező túlterhelést. A sorohkövetkető vezetőségválasztásnál tervszerű munkával előbore juthatunk ezen a területen.- Az alapszervezetekben a következetesebb fellépést fékezi a gazdasági függés, ha nem is annyira, mint Korábban. Határozottabb intézkedések szükségesek a bírálat elfojtóival szemben és esetenként a Kerületi PB-nek személyekig menő közbelépése szükséges. II. A kádermunka tapasztalatai A vezető testületek szerepe növekedett a káderek kiválasztásában és nevelésében. Szinte kivétel nélkül minden alapszervezet vezetőségének napirendjén szerepelt. Hasznos határozatok születtek és a végrehajtásukkal javult a kádermunka.Hiányosság,hogy nem elég alaposak és kevésbé a prbblémák okait tárják fel. Ezért nem elég hatásos és célratörő a tevékenységük. Ennek tudhátó be, hogy e területen meglévő hibáit évekig is elkísérik egy-egy a|apszervezet munkáját.A pártvezetőségeken túl azonban kevés példát találni arra, hogy a gazdasági vezetők /elsőszámú káderes/ a kádermunka elvi kérdéseit saját beosztottjaikkal vitassák, vagy valamilyen fórumon, pl. az igazgatói tanácskozáson, stb. lehetőséget adna az alapos elemzésre. Munkájukat főleg a praktikusság jellemzi. Ugyanakkor ma már elmondható, hogy a kádex?munka nem szükül le a személyzeti osztályokra. Általánosítható tppasztilat, hogy a kádermumkában ott jelentkeznek j)roblémák és nehézségek, ahol valamilyen formában eltértek a párt kádex'munkájának elveitől. A pártvezetőségek központi feladatuknak tartják a párt vezetőszerepének érvényesitését a kádermunkában és ennek érdekében igyekeznek a káderek értékelését a VIII. kongresszus határozatainak szellemében végezni. Ezt a határozatot egyértelműsége ellenére többfjleképpen értelmezik és ebből adódik a legtöbb vita a part és a gazdasági vezető elvtársak között. T9bben vallják /általában gazdasági vezetők/, hogy
