Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1965-09-10
- 17 -Az anyagban szereplő téma a javaslatok elfogadásával kapcsolatban nem ad tiszta képet. Az üzem dolgozóinak J4 /ó-a olyan, aki már telt valamilyen javaslatot. Ez önmagában nagyon jó szám, de ez nem 1 évre, hanem kb. 4-5 éves időszakra vonatkozik. A problémát ott látjuk, hogy időbeni eltolódás van, mert a javaslatok valamilyen formában megvalósulnak egy későbbi időpontban, csak erről a dolgozók nem mindig értesülnek, vagypedig több dolgozó tesz hasonló javaslatot és annak alapjan születik egy határozat. Külön nem vizsgáltuk azt a kérdést, hogy a párttagok nem kerülnek-e hátrányos helyzetbe a kiváló dolgozó kitüntetéseknél, de pl. a 20 éves évforduló alkalmából mi irányítottuk ezt a tevékenységet. Visszatérve a gyáregységei tanácsokra, ezek nagyon határozottan mernek követelményt támasztani a gazdasági vezetőkkel és egymással szemben is. Ezeken a tanácskozásokon a megfelelő létszámot és megfelelő személyeket sikerült kiválogatni és éppenezért tartjuk mi a viták, a határozatok és az elért eredmények alapján has nosnak ennek a szervnek a tevékenységét. Az üzemvezetői tanácsoknak is vannak már eredményei, amelyeken az alapvető, közös célok megvalósításáért küzdenek. Vita; Somló elvtárs: A dolgozók részvételével kapcsolatos tájékoztatás az egész anyagból hiányzik. Véleményem szerint ha a jogokat és a kötelességeket egymás nélkül vetjük fel, helytelen irányban magyünk. Nem lehet valakitől csak azt követelni, hogy hajtson végre határozatokat, mert elidegenedik, ha pedig a kötelességekről nem beszélünk, akkor mindig más feladatának tartják csak az adott kérdést. A demokratizmus feltétele a kérdések sokoldalú megvitatása, de ugyanakkor erkölcsi kötelezettséget kell érezni a határozatok végrehajtásáért. Ennek az erkölcsi kényszernek a kialakítása igen fontos. Az adott helyzettől függően kell az egyik, vagy a másik kérdést, a jogokat, vagy a kötelezettségeket előtérbe állítani. Az anyagban nincs szó sem a szocialista brigádokról, em a különféle cél-tanácskozásokról, holott én ezeket tartom a legfontosabbaknak. A formák lényegesek, de amikor már széles demokratikus fórum van együtt, határozott céloknak kell lenni. Egy döntés előkészítésének több fázisa van, különböző szinteken és a végső tanácskozáson a döntésnek határozati javaslat alapján kell történni, ahol csak árnyalati módosítások lehetnek. Nálunk az intézetnél pl. központi kérdés a tervek minőségének elbírálása. A dolgozók, az alsóbb vezetők és a pártszervezet részéről kaptunk módosító javaslatokat az elbírálásra. A pártszervezet műszáléi bizottsága napirendre tűzte és megtárgyalta ezt a kérdést. A bizottság meghallgatott dolgozókat és vezetőket, bizonyos jelenségeket elemeztek, majd megállapításaikat ismert, tték a vezetőkkel. Itt a hozzászólásokból már láttam bizonyos irányelveket, zután az anyagot kiadtam a műszaki főosztálynak konkrét kidolgozásra, majd ezután a kész tervezetet vitára bocsátjuk. Ilyen sok fokozatú us szintű előkészítés után lehet csak véleményem szerint konkrétan megvitatni a kérdéseket. Kálmán elvtárs: A dolgozók kötelezettségeivel kapcsolatban el kell mondani, hogy amikor megtárgyalunk kérdéseket, akár a különböző szintű tanácskozásokon, akár az üzemi tanácsokon, ott közvetlen vállalások történnek a végrehajtásra. A vállalat egész évben igen nehéz helyzetben volt és a tanácskozások eredményeként sok vállalás történt, ami végre lett hajtva, amikor a megfelelő eszközöket biztosítani tudtuk. A tanácskozások
