Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1965-09-10

az értékelésnél, mechanikusan másoltuk-e az országos helyzetet, vagy pedig az, hogy ezt a 2/J-ot kévésnél tartjuk? Van-e valamilyen kép arról, hogy országos viszonylatban milyen részarányban jött műszaki intézkedésből és milyen részarányban no .-ma-karbantartással? A munkáérővándorlásról ez a statisztika azt mutatja, hogy nem javait a helyzet, kérdésen az, hogy ha éltéi'* a kerületi az országos képtől, ennek mi az oka?

A p-ik kérdésem: mi a véleménye a jelentést készítő elvtársaknak, hogy az ideiglenes normák aránya 44 .'-kai szerepel a statisztikában, mi az oka ennek, hogy ez ilyen magas?

Utolsó kérdésem az, hogy az uj munkaügyi rendeletek lehetővé teszik, hogy a létszám megtakarítás egyrészét bérben a vállalatok visszakapjak és ezt fel is használhatják bérügyileg. kiért nem élnél, ezzel a lehetőséggel a vállalatok? - itt ugyanis ezt Írják az elvtársak.

Kőmivés elvtárs válaszol a kérdésekre:

Az utolsó' kérdésné1 kezdeném, hogy a bérmegtakarítást miért nem alkalmazzák ösztönzőként? Ez valóban probléma. A II. félévben ezt a kérdést alaposabban megnézzük, mivel nem találtunk erre egyértelmű választ.

Az ideiglenes normák aránya miért ilyen magas? Egyrészt a vizsgált vállalatoknál, s itt az Elektroakusztikát kiemelném, a dolgozóknak csak egy kisebb része - az összes fizikai dolgozókból - 150-160, akik darabbérben dolgoznak. Ezeken, a területeken műszaki normában végzik a munkát. Egy nagy területen, mivel kis sorozat és egyedi gyártás folyik, műszakilag nem jutottak el odáig, hogy azt műszaki, vagy akár statisztikai norma alapján végezzek. Ennek következtében igen sok az ideiglenes norma, ezért mi is megállapodtunk abban, hogy megvizsgáljuk a II. félévben, hogy mi érmék az oka, mert mi sem tartjuk ezt az arányt normálisnak. 3ok helyen csak az átlag %-ot vették figyelembe, ennek alapján vették le a romát, ezért a műszakilag megalapozott normából automatikusan statisztikai norma lett. Ezt mi is figyelemmel kisérjük, tag mert nem az a cél, hanem, hogy műszakilag megalapozott intézkedésekkel jufeöanak el a megtakarításhoz a vállalatok.

A 12 üzemből 4 helyen jobb az arány a tavalyihoz képest.

Pl. a Danuviában is olyan nagy mértékű volt a munkaerő vándorlás, elsősorban szerszámos vonalon, amely a kerületi átlagot nagymértékben lerontja. Tehát kerületi szinten ezt álbaláhositani nem lehet. Inkább a PB-nek véleményem szerint úgy lenne helyes tájékoztatást adni, hogy valamilyen csoportosításban bemutatni, mert együttesén. általánosítva, ne,;. ad helyes képet a munkaerő vándorlásról. Van olyan eset is telefongyári viszonylatban pl. .o;;y profilrendezés következtébe!.. át ellett venniük 120 fejlesztőt, akik uj belépőknek számítanak és ez, rontja az arányt, úgy arakkor a tanoncok, akik'végeznek, kilépnek és szintén uj Belépőkként jönnek számításba. Ezért statisztikailag ezt a megállapítást általáno itani nem lehet, hanem egyénéért, vagy iparáganként, vagy esetleg tárcánként.

Tóth elvtérs: Özekkel a kérdésekkel a jelentés összeállitásá?. ál ’ i is fo’lalűoztunk. Ami a normák felülvizsgálását illeti, az, volt a megállapításunk, ogy az nem. járt együtt a technológia felül vizsgálatával általában, l’z egy általános tapasztalat volt, holott az ezzel kapcsolatos rendelet értelmében egy nagyon alapos technológiai felülvizsgálatot is kellett