Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1965-04-23

1C19/1965O

40 pia.

2,/ Az elmúlt évesben a munkára nevelésben 2 jelentős probléma mutatkozott; egyrészt a fizikai munka nevelési oldala háttérbe szorult a^szakmai előkéjozój igénye mellett, másrészt a fizikai munkavégzés tág lehetőségei közül igen gyorsan,szinte teljesen kizárólagossá vált az 5 + 1-es forma, még ott is, ahol ennek feltételeit nem tudták iskoláink megteremteni.

Amikor a munkára munkával nevelés elvét kezdtük kerületünkben megvalósítani, özemeink vezetői nagy lelkesedéssel fogadták tanulóinkat, mert azt hitték, hogy az üzem müveit szakmunkás utánpótlását igy biztosítani tudják. Rövidesen az a vélemény terjedt el, hogy a gimnázium a szakmunkásképző intézmények . egyik válfaja. Amikor azuuán a kezdeti 1-1 osztály után üzemenként három, illetve négy osztály 40 - 40 tanulóval ment az üzembe " szakmai előképzésre,” üzemeinK nem tudták a tanulókat megfelelően foglalkoztatni: vagy inproduktiv munkát végeztettek velük, vagy teljesen munka nélkül maradtak a tanulók.

gyors felfutást az alábbi statisztika mutatja;

i

i

Gimnáziumi osztá .lyok száma

• 5+1—es oszt.heti

gyak. oszt, szálja

2 óra

van %-a

.......... -J

Gyak, oktatásban

i száma

i1

%— a

nem rész száma■

;esülő oszt.;

%-a |

1958/59.69

1

I 4

6

8

1

1

!- OJ

<—í.

{

_ ___1

_________

57

82

1950/61,76

1 43

8

10

25

44

1961/62.79

i_61__79

4

5

14

16

1962/63,80

1-72—

.29...

8

10._._ 1

1963/64.81

■ 71___

87 _J

2

3

8

10

1964/65.__n

_______1

60

78

10

13

7 '9

11955/66.

—71

; 29

41

36

50—

L..J

9

Üzemeink elkedvetlenedését fokozta, hogy a gimnáziumot végző tanulók közül csak 1-2, vagy egyáltalán senki nem jelentKezett befejező képzésre a szakmai minősítő vizsga után. Tanulóinknak ugyanis nem állt módjukban a gimnázium első osztályában olyan szakmát választani, amihez Kedvük lett volna, mivel 1-1 gimnázium csak 4-5- fele szakmában tudott előképzés' nyújtani. Mivel pedig kerületi üzemeink főleg vas- és fémipari üzemeK, iskoláink főleg műszerész, lakatos, esztergályos, marós szakahan tudtak előképzést szervezni. Az elektromüszeresz és vegyi előképzésbe való bejutásért mindig nagy haro volt, bár ezek a tanulók sem helyezkedtek el mind az érettségi után a szakmában., Igaz viszont, hogy olyan szakmát minden nehézség nélkül vállaltak, amihez kedvük volt.

A közölt statisztika azt kai munka végeztetésének

is mutatja, hogy az elmúlt években a fizikizárólagos formává az 5 + 1-es képzés vált «/»