Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1965-04-23

4 A pedagógusainkra is hab a környezet és amit az üzemben ész­lelnek és tapaszbalnak. A jelentésünk fel is veti az 5+1-es oktatással kapcsolatban, hogy vannak problémák. Az első időszak­ban problémáink voltak ezen a területen, ezek akkor jelentkez­tek, amikor olyan nagyszámú gyerekről volt már szó, hogy a fog­lalkoztatásuk nem volt biztosítva, Mindez negatívan hatott a gyerekekre és a pedagógusokra is. Többször foglalkozott ezzel oktatási osztályunk es külön foglalkoztunk azokkal a tanárok­kal, akik ezen a területen tevékenykednek. Reméljük, megértet­ték tanáraink ennek szükségességét és jelentőségét. ■’i a jövöbe?i is az 5+1-es oktatást, mint a munkára nevelés egyik legfontosabb eszközét kívánjuk folytatni, de csak ott, ahol a feltételek megvannak és olyan mértékben, ahogy a lehető­ségek megengedik. Ahol ez nincs meg, ott más formában kívánjuk megoldani, különböző szakkörökben, stb. Szaktagozatok működnek az Istvánban, a Teleki Blankában. Ez utóbbiban szeretnénk kiterjeszteni jogi és elsősorban nyelvi vonatkozásban. Felmerült, hogy a fiuknak és lányoknak hogyan van biztosítva érdeklődési körüknek megfelelően a foglalkozás? Úgy is mondhat­juk, hogy nincs megoldva. A lánytanulók száma elég magas a kerületben, ugyanakkor nem rendelkezünk annyi ilyen jellegű üzemmel, hogy mindannyiukat el tudjuk helyezni. Az alsótago­zatnál nincs ilyen jellegű probléma, ugyanakkor a felső tago­zatnál már jelentkezik. Olyan tematikát akarunk: kidolgozni, amely megfelel a kislányok és fiuk érdeklődési körének. Vita: Ágoston elvtárs: Az elvtársnő felvetette, hogy a statisztika néni eléggé meggyőző képet ad a 2-ik oldalon. Ezt azzal szeret­ném kiegészíteni, hogy nem feltétlenül a tanulók számát kell vizsgálni, mert ez nem mond mindent, hiszen a csoportok lét­száma, nagysága változó lehet. Ellenben, ha a foglalkoztatott csoportok számát nézzük, @z 465, ennek heti két órát számolva 930. A 39 nevelő viszont 936 órát képes ellátni, tehát ilyen értelemben az ellátottság biztosítva van. Talán még annyit, hogy képesítés nélkül 5 fő működik, mind­annyian beléptek egy ilyen gyakorlati foglalkozásba, többsé­gük technikusi végzettséggel rendelkezik. Tudomásom szerint egy elvtárs betegségére való hivatkozással hagyta abba, aki egyébként nyugdíj előtt is áll, - a többi pedig megszerzi az ehhez szükséges képesítést előbb, vagy utóbb. Mezei elvtárs: Én a jelentést, hogyha nem ezt a címet viseli, hogy a munkára való nevelés, hanem a munkaoktatás megvalósítása a kerületben, akkor nagyon jónak, helyesnek és tartalmasnak tartom. Horváth elvtárs a kiegészítőben szerintem ezt a címet adta. Hangsúlyozom, hogy itt a munkára nevelést és a munka­oktatást kell elválasztani. A munkára való nevelés ugyanis nemcsak a fizikai munkára való nevelést jelenti. Véleményem szerint az anyag helyesen áll ki az 5+l~es oktatás mellett. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy gondolatot elmondani, - és a legutóbbi PVB anyagában is benne volt, - hogy ez a pedagógusok körében ideológiai bizonytalanságot' okoz ennek meg­ítélése. Ugyanis ma a pedagógusok egyrésze - nem tudom, hogy a kerületben milyen jelentős ez a része, - azt mondja, hogy 1958-60-ban megmondtam, hogy az 5+1-nek nem lesz jó vége es az idő engem igazolt, mert nem vált be. Véleményem szerint helyes ezekkel szemben ellentétes álláspontot elfoglalni.. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom