Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-11-06
- 5 -Nem volna-e helyes inkább egyes részeit kiemelve vizsgálni? • Válasz: ‘ . Piák elvtárs: Az anyag összeállításánál egyrészt a vázlatból, ;'-ás részt a" szeptemberi PB ülés anyagából es vitájából, harmadrészt a nagy, közép, és kisüazemek párt, szakszervezeti és KISZ titkáraival történt beszélgetésből indultunk ki, elsősorban a mozgalmi problémákat illetően. Konzultáltunk felsőbb gazdasági vezetéssel is, többek között Kincses elvtárssal, a KGJV-bén nemrégen lezajlott egy tanácskozás és emellett nagyon jelentősen figyelembe vettök a Fock elvtárs cikkét. Azért hoztuk ide az I-III.negyedévből adódó feladatokat, problémákat, hogy az elért eredményekből következtetni lehessen, mert ezek már utalnak a vállalatok megnövetetett feladataira, 1965-re. Úgy érezzük a gazdasági bizottság részéről, hogy elég sokoldalúan tanácskoztunk és próbáltuk a legreálisabb jelentést idehozni. Ami a Bajnai elv'társ kérdését illeti: az irodalmat az életben megvalósítani, ez a cél. S mi ezt próbáltuk megközelíteni, t’a már általánosítani nem lehet, egyrészt azért, mert a nagyvállalatok létrehozásával létrejött az uj életforma, a gyáregység, amelyeknek nem sikerült még úgy megoldani a szervezeti felépítését, amely á célnak megfelelő lenne, vagy megvan, de nem tudják végrehajtani, másrészt emberi szubjektivitásból is adóálak olyan problémák, amelyek nem engedik, hogy az irodalomban lefektetettek az életben megvalósuljanak. S akadnak még ezenkívül jónéhány problémák, többi között ilyen az üteirtelen termelés, ‘ amelynél előbbre kell, hogy menjünk, s van ámikor ez objektív ■* okból, anyagproblémából, stb. adódik. Itt megint az életet figyelembe kell venni, de ebbe belevarrni mindent, nem lenne helyes. Adott esetekben elfogadható, de ezt általánosítani nem lenne helyes. A fejlesztés kérdésében itt egyrészt magának a minisztériumnak kell megtenni a szükséges lépéseket, de maguknak a pártszervezeteknek is meg kell tenni a lépéseket az uj iránt való törekvésben. Ebben benne van a vállalat önállósága is, de a minisztérium, a felsőbb szervek útmutatásait is figyelembe kell venni. Itt nagyon sokat tehet a helyi műszaki garnitúra, de azt is meg kell mondani, hogy tervszerű kutató, tudományos tevékenységüket, munkájukat meg kell határozni, hogy merre akarnak menni, - ez akkor biztos, hogy segíti a feladatot. A gazdasági munkával való foglalkozás és az ebből adódó mérés. Mi magunk is vizsgáljuk ezt a témát és úgy értékeljük, hogy az a tevékenység, amit a PB-unk, a tömegszervezetek végeznek e téren, rendkívül sok gondot, erőt fektetünk ebbe a munkába, s ennek feltétlenül van egy pozitív hatása, s akkor azt tudjuk mondani, hogy bár nem egy meddő harcot folytatunk a párt eszmei irányitó tevékenysége területén, de nem értük el a kívánt eredményt. Tehát, azt kimondani, hogy ha gazdasági téren a vállalat teljesítette a feladatát, akkor jó a pártszervezet munkája, ha nem teljesítette a gazdasági munkáját, akkor ott a pártmunka nem ért semmit, - ezt Így kimondani nem lehet. Mértékegységet tehát erre kialakítani véleményem szerint nem lenne helyes dolog. Szikes elvtárs kérdésére: azt hiszem, az anyag vázolta azzal kapcsolatban a véleményünket, hogy nagyon nyíltan, egyenesen oda kell vinni a problémákat és annak tükrében állítsák össze a feladatokat az 1965-ös évre. U------- .--------í 1
