Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)

1964-04-11

- 171 Éri sokkal exponáltabb területén dolgozom a kulturális munkának és lehet, hogy engem jobban érnek ezek a hatások. De ne becsül­jük le a IC millió állampolgárt, mert diadalra juttathatnak mive­ket és megbuktathatnak müveket, Íz a JO ezer ember, amiből biz­tos, sok rendkívül becsületes és jóérzésü ember, de biztos, hogy van sok benne kulturszatócs és ezek nagy befolyást gyakorolnak, ügy, hogy én nem értek egyet a bátrai elvtárssal. Az értelmiség vezető szerepének kérdéséhez: itt volt az a hat geofizikás, akik egyébként nagyon becsületes, derék emberek, de ha szó lett volna az értelmiség vezető szerepéről, akkor ott biztos hangot is adtak volna ennek. Értelmiségi területen dol­gozom magam is, meg kell mondajam, nem tudom elfogadni azt az álláspontot, hogy ez már a fejekben is elintézett probléma, - hanem az, hogy vitatják, hogy szóváteszik, - és ez mulatja a bizalmat a párt iránt. Schumeth elvtái's összefoglalja a vitát: összefoglalnám azzal, hogy nem zárjuk le ezt a vitat, hanem tovább folyik a vizsgálat, a vita is az üzemeknél, s majd a PB ülésen itt kikristályosodik. Itt azért mégiscsak annyit, mint e: yéni véleményt elmondanék, - ami ugyancsak nem kialakult vélemény, ami még forrni, alakulni fog még a további viták nyomán. Abból a szempontból, hogy hogyan nézzük az ideológiai és a kultu­rális részt, nem látok olyat, amin itt a vita folyt. A fő kérdés a szocializmus teljes felépítése, s ennek feladatai megoldásában a Kongresszus ke'ttős feladatot határozott meg: a gazdasági épitő­­munkát és a tudatformálást, mint elválaszthatatlan, egymással kölcsönhatásban lévő feladatot. Ezt mi sem választhatjuk el, ezt a VB nagyon helyesen látja is. Amikor idehoztuk és tárgyal­tuk az ösztönzőerők szerepét, akkor azokat a problémákat akar­tuk vitatni, tisztázni, amik a gazdasági épitőmunkánkban vannak, és ami legjobban megmutatja a problémákat, amik a gazdasági épitő­­munkánk és a szocialista emberré nevelés szempontjából vannak. Ez a szocialista gazdaság egy más követelményt támaszt az ember­rel, a szubjektumnál szemben is. A szocialista gazdaság szintjére kell emelni az embert a maga tudatával,tevékenységével, gyakor­latával. Ha ebből indulunk ki, akkor azt kell mondani, hogy minden eszközt e kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat szempontjából igénybe kell venni. Ilyen eszköz,az ideológiai és a kulturális terület is, amelyek egyrészt különálló területek, másrészt összekapcsolt területek. Amikor én összekapcsolok ideoló­giai nézeteket különböző területeken, - színdarabokat, vagy müveket vitatok, - akkor én ideológiai harcot folytatok. Fülöp elvtársnak abban igaza van, hogy amikor vizsgálni akarok valamit, kiemelek egyes dolgokat és teszem fő kérdéssé. Akkor sem követünk el hibát, ha azt mondjuk, hogy külön tárgyaljuk a kulturális részt, elsősorban eszmei, tartalmi kérdéseit helyezve előtérbe, ezzel egyet lehet érteni, de éppen ezért szükséges, hogy külön is tárgyaljuk ezt a kérdést, mert nem tudjuk meghatá­rozni, hogy hogyan. Erre külön fel kell készíteni a pártszer­vezeteket, s ezen gondolkozzon a kulturális bizottság is, hogy hogyan készítsük fel a pártszervezetek arra, hogy tartalmilag irányítsák ezt a területet. I.'egál lap it ásókat tenni mind a könnyebb dolog. Kijelenteni, hogy eszmei offenziva, - ez a könnyebb, de ezt a gyakorlatban megvalósítani, ez a nehezebb dolog. Komplex módon kell elemezni nekünk lenn az üzemekben ezeket a dolgokat ahhoz, hogy előbbre tudjunk menni. A telefongyárban, vagy a Földtani Intézetben pl. nem vonatkoztathatjuk el az elméleti megállapításokat a gyakorlattól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom