Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1964-03-13
- 4 -Volt vita azon, hogy helyes-e az, hogy a termelés mennyiségi növekedésével arányosan nem növekedett az anyagi ösztönzési lehetőségek. Ennek fő gyakorlata az volt, hogy amig a termelést az elmúlt 5 év alatt 30-40 %-kal emelték, ugyanakkor az anyagi ösztönzést nem emelték ilyen arányban, - beleértve a bérrendszert is. Komoly viták voltak azon, hogy a bérrendszer mely formái azok, amelyek legalkalmasabbak, - nem minden területre, de területenként is vitatkoztak azon, hogy melyik bérezési forma a legalkalmasabb, legösztönzőbb a jelenlegi időszakban. Ugyanakkor nagy vita folyt azon, hogy a prémium-rendszernél melyik az ösztönzőbb, a prémium, vagy a célprémium. . Azon is komoly vitafc folytak, hogy az anyagi ösztönzők hatékonyságát elsősorban objektiv, vagy szubjektív akadályok gátolják? Külső okok, vagy vannak belső okok, vezetési hiányosságok is az anyagi ösztönzők helyes alkalmazásánál? Itt volt az egyik probléma, amelyre a bevezetőben utaltam a VB-nak, hogy voltak az anyag eredeti szerkesztői között, akik úgy értelmezték, hogy csak külső, objektiv akadályok vannak és emiatt nem tudtuk megfelelően elemezni a belső okokat,-hogy azzal gazdálkodjunk, ami rendelkezésünkre áll. Végül megemlítem azt, ami főleg a pártapparátusnak volt a tapasztalta, hogy sok helyen felvetettek, hogy az ösztönzőknél vegyék figyelembe a társadalmi tevékenységét az illetőknek; párt-,KISZ titkár, párt-, KISZ és szakszervezeti funkcimárius. Tehat, hogy vegyék figyelembe, hogy a munkájukon túl még mennyit tesznek a szocializmus építésében. A 3-ik kérdés, hogy szükséges az anyagban egy-két megfogalmazásnak a határozottabba tétele, amelyek elsikkadnak az anyagban. Az egyik, hogy nincs az anyagban megfogalmazva eléggé, hogy az anyagi ösztönzőknek mindig van erkölcsi nevelő, tudati.hatása. Ez nagyon lényeges hatás, s két irányban hat. Van épitő, közösségi gondolkodást formáló szerepe, s van romboló, destruktív hatása. Ezért kettős kárt okozhat. Elveszti ösztönző erejét, másrészt romboló hatása van. A vitában felmerült, hogy van-e politikai ösztönző, van-e ösztönző szerepe. Ez, az anyagban nincs kifejtve. Úgy lehetne mondani, hogy a politikai ösztönzőnek kettős hatása van. Az egyik, hogy maga a politikai munka eleve ösztönöz, mozgósit mennyiségileg és minőségileg is. Lelkiismereti dologgá teszi a munkát, növeli az erkölcsi felelősséget a munkáért. Hozzátenném, hogy a politikai ösztönző az erkölcsi ösztönzőnek a szerepében mindig elől jár. Először politikai módszerekkel dolgozunk, amely később erkölcsi ösztönző erővé érik. A másik ilyen hatása a politikai ösztönzőknek, hogy a politikai munka az egyes ösztönzők egybehangolásának, kihasználásának biztosítását van hivatva végezni. A politikai munkánál az egybehangolásnál nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni. A dolgozóknak az alkotási vágyát, a szakmai szeretetét. Azt az emberekben rejlő erőt, amivel bizonyítani akarják a képességüket. Elsősorban tudományos vonalon nagyon komoly ösztönző erőként hathat. A tudat fokának állását állandóan figyelembe kell venni, - s talán ez a legkomolyabb hiba, amit e téren elkövetünk, hogy nem vesszük ezt figyelembe, hogy a szocializmus jelenlegi szakaszán az emberek tudata milyen állapotban van. Jelenleg bizonyos esetekben lebecsüljük ezt. Itt állandóan vizsgálni kell, hogy a világnézet, mint ösztönző erő szeapel, de a világnézet milyen állapotban van az adott évben, vagy adott helyen. Az összhang megteremtésében a politikai munkának abban is nagy szerepe van, hogy anyagiakban is tükröződjön. Az erkölcsi ösztönzők legyenek az anyagi ösztönzőkkel összekötve. Végül az utolsó ilyen probléma, hogy hogyan lehetne még határozottabbá tenni azt a tendenciát, amelyre haladni kell, - hogyan lehetne meghatározni? Próbálunk ebben meghatározást találni, de szükségesnek tartjuk még komolyabban kifejteni. Ma az anyagi ösztönzés dominál. A J
