Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-12-20
I 26 / a Főv.Tanács hatásköre, nekik beleszólási joguk nincs. Meg kell mondani, hogy kerestük a káderanyagukat az orvosoknak és nem találtuk. Hogyan állíthatnak be főorvost káderanyag, minden anyag nélkül? Konkrétan a Horkai főorvos beállítását néztük, s végül kiszűrtük, hogy valaki telefonon ajánlotta, úgy került ide. Véleményem szerint -engedélyezni kellene a személyzeti előadót és legalább 5 évenként minősíteni kell ezeket az embereket. Javasolnánk a Főv. Tanács felé azt is, hogy helyes lenne, ha a körzeti Orvosikat is 5 évenként minősítenék és értékelrg|k a munkájukat. Akár a Tanács, akár más .szerv, de 'végezné valaki ezt a munkát. Javasoltuk, hogy a párt gazdasági vezetését tűzzék napirendre, mert ott tisztázták volna, hogy mihez van joguk, mibe szólhatnak bele, mert nem is tudták, hogy mibe van beleszólási joguk, hiszen Kovács elvtárs kihangsúlyozta, hogy ez az ő hatásköre, nem szól-., hatnak bele. A jelzésekkel kapcsolatban: jeleztük Horváth elvtársnak, ő nincs itt; jeleztük Gábor elvtársnak, Ő sincs itt. Reisz elvtársnő jelezte titkári értekezleten, jelezte hivatalosan is tehát. S ez nem jó dolog, határozottabban kellene azért egy pártszervezetnek ilyen dolgokban fellépni. Erődi elvtárs: /Szakrendelő igazgatója/ Az-egyik elvtárs kérdezte, hogy ilyen Körülmények között tud-e az uj igazgató dolgozni? Én'azt hiszem,igen.. Hogy főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoztam, ez kizárólag azért történt, mert ezek rendkívül sk fontos, súlyos dolgok voltak, s ezek megoldása után válik lehetősé a jó munka, s ennek tudatában vagyok és meg is akarjuk csinálni. Reisz elvtársnő: /Szakrendelő párttitkára/ Hogy néz ki az egészségügy! vonalon a személyzetis kérdése? Tulajdonképpen két személyzetise .van a szakrendelőnek, az egyik a főnővér, a középkáderek személyzetise, a másik a Főv.Tanács személyzetise. 1957-58- ban jött ki, hogy a főorvosokról kell minősítést készíteni, amit elkészít az igazgató, meg kell tárgyalni az illető személlyel, s ennél jelen kell lennie a személyzetisnek és a párttitkárnak. Azután ráírja az illető a véleményét és aláírja. 1958. óta összesen kb. 7 orvossal kx sikerült a minősítést megcsinálni. A többiek soha, egy hangot nem hallottak az ő minősítésükről. Kovács igazgató megírta és bezárta a szekrényébe. A másik, ami ugyancsak a kádermunkával, a nővérfelvét elléLkapcsolatos: a főnővér szokta felvenni az igazgatóval való megbeszélés alapján a középkádereket. Amióta az uj igazgató elvtárs van nálunk, bevezettük azt, ami még a régi, Töltszéki igazgató idejében volt, hogy van egy lap, amivel jelentkezik az illető a párt, a szakszervezetnél és a személyzetisnél és azok véleménye után lehet csak a szerződését aláírni. így néz ki tulajdonképpen a kádermunka . Ciák elvtárs javasolta, hogy a 6-7- pontot ne vegyék be, csali azért szólok hozzá, hogy a Vöröskereszttel megbeszéltünk, Sütünk egy uj vezetőt a vöröskereszt vonalára, aki ott az egészségügyi előadások megtartását fogja csinálni, ami rövid időn belül be is fog indulni. A körzeti orvosokkal való foglalkozásról még annyit, hogy kb. 4 héttel ezelőtt megindult a szakmai oktatás az intézetben nálunk is, úgy hogy van foglalkozva a körzetekkel, az igazgató főorvos havonta egyszer körzeti orvosi értekezletet is tart. Úgy látom, hogy igy, ahogy az igazgató elvtárssal megkezdtük a munkát,'és segítséget kapunk a xx felettes szervünktől is, rendbe tudjuk tenni az intézetet.
