Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-11-21
Varhegyi elvtársiig: Egy kicsit hibásnak érzem magam, mert erről a határozatról, amit Kelen elvtárs említett, nem tudtam. A mi kulturális bizottságunk talán túlságosan igényesen lépett fel a kulturális tevékenységgel szemben, de talán megfeledkezett arról a kulturális tevékenységről, ami megalakulása előtt itt volt. Ha ezt figyelembe veszik, talán akkor könnyebb lett volna a feladatoknak a megtalálása is. A két bizottságnak az összekapcsolásánál egyetértek Kelen elvtárssal. A mi köznevelési bizottságunk fő feladata az iskolai oktatás segitése, irányítása, ennek keretében a felnőtt-oktatás is helyet kap, ami lényeges és fontos, de kisebb feladata. Vannak területek, amik kapcsolódnak egymáshoz, de úgy gondolom, nem volna egészséges és helyes, hogy olyan szorosra vegyük, hogy egy bizottság fogja össze, egy irányítás alatt. Ezt most még elképzelni nem tudom. Én a magam részéről a két bizottság összevonását nem javasolom. Mezei elvtárs: Az általános kulturális munka egyik területe az, ami itt a felnőttoktatásról szól. Van itt egy nagyon pozitív, általános fejlődés, de talán emellett van arról szó, hogy a kulturális munka bizonyos területén a párt irányítása nem eléggé hatékonyan érződik, - s véleményem szerint ezt a kulturális bizottság leszűkítette bizonyos területekre. Meg kell mondani, hogy a tanulásnál az az erősebb, hogy bizonyos papírhoz jussanak - ezt nem tartom rossznak, - de ebből több probléma fakad és több tennivaló, ugyanis a dolgozók igénye a pápir iránt nem esik mindig egyre azlaal, amit az állam a felnőtt-oktatással el akar érni. A szakközépiskola az a forma, amelynél a szakmai munkájukkal erősebben kapcsolatba kerülnek és az általános műveltséget is emeli. Ezt kellene nekünk biztosítani. A dolgozók gimnáziuma nem vonzza eléggé őket, mint tanulási forma. Ebből fakadnak azok a problémák, amik az általános műveltség emelésénél mutatkozik az üzemekben. A dolgozók általános iskolájába a kerületben 41 éven felüli 69 jár mindössze, a dolgozók gimnáziumába 57, levelező tagozatra 15 fő, technikumba 520 fő jár. Lényegében a felnőtt-oktatásból a 40 éven felüliek kiesnek, ezeknek más formát kellene találni, ami mégis rendszeres oktatást nyújt, ez a József Attila szabadegyetem lehetne, de ez még nem nyújtja. Tehát egy lazább oktatási formát kellene találni. A másik ilyen dolog, amit szeretnék megemlíteni, a lakótelepnek a kulturális ellátottsága. Itt van ilyen igény, s ebben a VB-nak, még most is konkrétabb intézkedést kellene javasolni. A két bizottság összevonásával kapcsolatban nekem szintén az a véleményem, hogy pillanatnyilag nem lenne jó. Nekünk elsősorban a pedagógusok munkájának a segitése érdekes. Tehát a felnőttoktatás kérdésével is más szemszögből foglalkozunk, mint a kulturális bizottság. Az iskolában a kulturális nevelés kérdése amiben tapasztalatokat, segítséget adhatna a kulturális bizottság, - de ha eggyé válna, menthetetlenül leszűkülne, illetve szükebbé válna mindkét bizottság munkaköre. A pedagógusok részvétele az üzemi kulturmunkában, nem olyan nagymértékű, tehát ez sem indokolja a két bizottság összevonását. S éppen ezért állami vonalon sem azonos az irányítása a népművelésnek és a közoktatásnak. Van. nekem még egy problémám, mint a köznevelési bizottság vezetőjének, hogy joga van-e a PB mellett tevékenykedő bizottságnak beszámoltatni pártvezetőséget, az egyes tevékenységükről. Itt ugyanis az anyagban szerepel olyan, hogy beszámoltatni nagyüzemi pártvezetőségeket az üzemben folyó kulturális tevékenységről, stb. Ez feladatkörébe tartozik-e a bizottságnak, vagy bele kell-e, hogy tartozzon? 10
