Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-11-21
Lengyel elvtársnő: A népművelésnek a maga eszközeivel a kulturális tevékenységet folytatjuk a kerületben. Igen széles aktívahálózatával ér el eredményeket a népművelési csoport. Mi azokat a kérdéseket vettük fel a kulturális bizottság tevékenységébe, amik gyorsítják a kulturális műveltség emelését. Nálunk ez a kis brosúra, amit Kelen elvtárs mondott, állandó használatban van, s ugyancsak állandó használatban van a Szirmai elvtárs által Írott anyag az eszmei offenziváról. Mátrai elvtárs: Az már meg lett említve, hogy nem mi vagyunk elsősorban felelősek azért, hogy az uj lakótelepeken nem épülnek kulturális létesítmények. De azt hiszem, mégiscsak meg kell említeni, hogy az ezután épülő telepeknél sem terveznek kulturális létesítményt. A Művelődésügyi Minisztériumnak van egy rendelete, ami, a művelődési osztályokat csoportokká degradálta le, ami a személyekre vonatkozóan is hátrányos. Kérem Kelen elvtársat, vizsgálják felül ezt a határozatot, mert ez nem volt helyes, hogy a művelődési osztályokat csoportokká dekradálják. Másrészt a szakszervezetek megfelelő szervei sem foglalkoznak a kulturális tevékenységgel megfelelően. Itt vannak a munkásszállók, ahol meg van a megfelelő kulturális lehetőség is, mégsem foglalkozik velük senki. ” Ha a szakszervezet kívánja, hogy ő rendelkezzen ezekkel a kulturális központokkal, akkor csinálja is. Ha nem is szorosan kapcsolódik ide, de megemlíteném, hogy a művészeti, képzőmüveészeti eredmények nem eléggé értékelését jelzi az, hogy a Szépművészeti Múzeumnak kb. 90 ezer, a Mezőgazdasági Múzeumnak kb. 16© ezer látogatója volt. Ez azt mutatja, hogy nem propagáljuk eléggé a Szépművészeti Muzeum művészeti értékeit, műkincseit, kiállításait. Ciák elvtárssal vitatkozni szeretnék, mert úgy tűnt, hogy az anyag értékeit elsősorban mintha a Danuviának tulajdonítaná. Máshol bizony többségében vannak bajok, más pártszervezetekben. De egyébként Ciák elvtárs a Pártértekezleten is másként értékelte, amikor azt mondta, hogy “tanítsanak meg minket, pártmunkásokat a kulturális munka kérdéseivel való foglalkozásra, vitelére'. Azt hiszem, több elvtárs véleményét mondta el ebben és az azt jelenti, hogy máshol, néhány helyen probléma van. Különösen azokban az üzemekben van probléma, ahol átszervezések vannak, vagy terveznek átszervezéseket, s szó sem esik sehol a különböző kulturális munka egyik helyről a másik helyre való átviteléről az átszervezéseknél. Amikor megkérdeztük a Divat Cipő^ a Porcelángyár pártszervezetét, hogyan áll a kulturális munka, azt mondták, most átszervezés van, nem tudnak ezzel foglakozni, még azt sem tudták, hol vannak a könyvek. Ezeket azért mondom el, hogy jelezzem, hogy a kulturális bizottságnak nemcsak a közizlés felmérésével kapsE kell foglalkoznia, hanem, hogy ezeket a hiányosságokat is észrevegyük és segíteni rajta, ha lehet. Az is probléma, hogy a kulturális munkában a személyi érdeklődés az irányt adó, mert sokszor nem olyan témákkal foglalkoznak, ami a többségnek hasznos lenne. Úgy látom, hogy ahol a legtöbbet foglalkoznak a szakmai műveltséggel, - mint pl. a Telefongyár - még ott sem jutnak el a legújabb műszaki ismeretek a dolgozókhoz, hogy ők is perspektivikusan látnák a fejlődést. Ne csak a mérnökök jussanak az ilyen dolgokhoz, hanem a munkások is, - akár előadás formájában ismertessék velük. Azt hiszem, félreértés történt az általunk javasolt két éves tanfolyamnál, amit a 40 éven felüli dolgozóknak javasoltunk. Itt az volt a lényeg, hogy általános műveltséget plusz szakmai műveltséget szerezhessenek. Arra gondoltunk, kísérletképpen be kellene vezetni egy üzemben, s ha hasznos lenne, tovább is lehetne vinni.
