Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-04-26
Ez abból adódott, hogy a különböző tudományágak megfelelő marxista szemléleti móddal nem lettek értékelve. Kialakult, hogy az iskolai tankönyveket tudományos munkával foglalkozó emberek Írják és nem pedagógusok. Már történtek lépések ennek megváltoztatására. Volt olyan igény is, hogy az órán tanulják meg a tanulók az előirt tananyagot.Nagyon szép eredmény van e téren, szép számmal elterjedt kísérlet és az a tapasztalat, hogy valóban belenyugodtak a pedagógusok abba, hogy ne adjanái vasárnapra házifeladatot, stb. De a másik előny, hogy kezdik belátni a pedagógusok, hogy a saját továbbképzésük nélkül e téren nem tudnak előbbre haladni. Az egyetemi felvételeknél én is egyetértek azzal, amit itt az elvtársak mondtak, én is inmorálisnak tartom az egyetemi felvételeket. Itt főleg ami szempont, hogy a munkás- és paraszt szülők gyermekeinek felvételénél feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítani, mert tudom azt, hogy tanárok, egyetemet végzett szülők külön is áldoztak arra, hogy gyermekeiket külön taníttassák, hogy annak idején sikerüljön a felvételük az egyetemre. Illés elvtárs; Rendkívül fontos kérdés az oktatási reformmal kapcsolatban a szemléletbeli kérdés. Azon áll, vagy bukik, hogy a pedagógusok hogyan állnak ehhez hozzá. A tananyagok csökkentésénél feltétlenül jelentkezik az illető tanárok elfogultsága a saját tananyaguk iránt. Az élet és az iskola kapcsolatában tényleg fennáll az, hogy összetévesztik az egyes problémákat az elvi kérdésekkel, és az egyes problémákról olyan következtetést vonnak le, hogy az egész politechnizáció nem jó. A telefongyári problémák abból adódnak, hogy az üzem olyan speciális, ezért nem megy ott. Ugyanis olyan életveszélyes körülmények között kell dolgozni, emiatt nem megy a gyerekek foglalkoztatása. Ez ott speciális helyzet, ezért nem lehet levonni olyan következtetést, hogy nem jó ez az oktatási rendszer. Nem általános ez az üzemek részéről, hogy nem tudják ezt a problémát megoldani. Ott, ahol több szakmunkás van és nem automatizált, vagy félautomatizált, ott meg tudják oldani, a szakmunkások mellé be tudják osztani ezeket a gyerekeket. Másrészt, ahol a párt és KISZ szervezetek is segítenek, ott jobban is megy ez a dolog. Ugyancsak jelentkezik az oktatási reformnál a szemléletbeli kérdések problémája,aüi nagyon veszélyezteti az ifjúság aktivizálását, a közösség formálását. Abban van probléma, hogy próbáljuk as pedagógusokat arra ösztönözni, hogy keressék és megtalálják azt a módot, hogy az ifjúság mozgalmi neveléséhez a maguk tudását is hozzáadják. Problémaként jelentkezik még itt az, hogy párt- és mozgalmi szerveinknek nagyon sok tennivalói vannak. Technikumainkkal kapcsolatban felmerült, hogy azokat a tantárgyakat tanulják, amiket a gimnáziumban tanulnak, majdnem teljes egészében, plusz ehhez jön még a szakmai tanulás. Itt már volt csökkentés, de további csökkentés volna szükséges, - ez viszont megtörik az illető szaktanárok és szakminisztériumok ellenállásánf holott lehetne csökkenteni. A minisztériumok sajnos nagyon keveset segítenek abban is, hogy az itt dolgozó mérnököket valamilyen formában pedagógus képzettséggel lássuk el, bár volt nekünk ilyen kezdeményezésünk, ez azonban a minisztériumok ellénállásába ütközött. Mindez azután jelentkezik az ifjúság nevelésében is. Mindezt mi a minisztérium felé jeleztük, várjuk, hogy történni is fog valamilyen intézkedés. A kerületbe# lévő technikumokat felsőfokú szaktechnikummá akarják átszervezni. A probléma ott jelentkezik, hogy a budapesti technikumokat átszervezik szaktechnikummá és helyette vidéken kapja meg az oktatás a szakközépiskolákat, ami Budapesten továbbra is növeli a beiskolázási problémákat.
