Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-04-12
A társadalmi, vagy irodalmi önképzőkörnél pl. nincs meghatározva > résztvevők száma. A vatikáni zsinatról tartottunk legutóbb lőadást. Ha mi ilyen előadásokat bele tudunk építeni ebben a mozgalomba, véleményem szerint többet érne, mint ha egy hónapban másfél órában összeülnének egy megbeszélésre. Van 51 csoportunk és ezt nekünk úgy kell jelenteni, hogy csoport. Véleményem szerint rá kellene bizni az igazgatókra, vagy a KISZ szervezetekre, hogy egyénileg tartsák nyilván, hogy kinek mit kell próba, vagy egyéb követélményként teljesíteni. Vannak joLsportoló fiataljaink és azokat nem tudjuk így belevonni ebbe a mozgalomba. Már megpróbáltuk, hogy az iskola munkatervét e szerint állítsuk össze, ők pedig akkor az iskola munkatervének megfelelően állítsák össze a saját tervüket. Kurcz elvtárs: A kerületi KISZ Bizottság, az ISZM mozgalom és általában a KISZ munkával kapcsolatban szeretnék egy-ket megjegyzést tenni. Az ISZM mozgalmat mi nem érezzük egyenlőnek a KISZ- szel. Gyakorlatilag a KISZ munkának egy rendkívül széles formája az ISZM mozgalom, s tényleg nagyon sok mindent magában foglal. Az a tapasztalatunk, hogy az ISZM mozgalom rendszeresebbé tette a kerületben is a KISZ munkát és hozzájárult ahhoz, hogy fejlődjön a vezetésének a színvonala. Rá vannak kényszerítve a KISZ alapszervi vezetők is, hogy fejlesszék a saját vezetési stílusukat, munkájukat, s itt a kerületi KISZ Bizottságban is el lehet ezt mondani. Mi alapjában egészségesnek érezzük ezt a munkát, de van néhány jelenség, amit érdemes szóvátenni. Az egyik mindjárt a munkával kapcsolatos kérdés. Mi nem régen beszélgettünk Gábor és Tóth elvtárssal arról, hogy a kerületi KISZ Bizottságnak a termeléssel foglalkozó munkája nem eléggé megalapozott. Elég általános sokszor a termeléssel kapcsolatos irányitó munka. Ezt kifejezetten egyik problémájának érezzük a kerületi KISZ munkának, ugyanakkor kihat a kerületi KISZ szervezetek életére. A kerületi Bizottság termelést koordináló és ösztönző szerepénél érzem a problémát, s ezért nem megy sokszor az ISZM keretében is ez a munka. A szakma ifjú mestere mozgalomnál elsősorban tudnunk kellene, hogy mennyi a fiatal a kerületben ahhoz, hogy tudjuk, ez kevés, vagy sok a kerületben. Ez a 760 résztvevő az átlagnál jobb a kerületeket tekintve, tehát ez jó szám, ha tényleges munka van e számok mögött. Éppen ezért szükségesnek tartom konkrétan elemezni ahol ez a mozgalom nem megy és beindítani a párt és gazdasági szervekkel együtt. Persze, fontos, hogy megfelelő anyagi ösztönzést kapjanak, ennek mértékét központilag nem lehet kimondani, ez a helyi adottságokon múlik. A másik ilyen terület a« politikai oktatás területe., A KISZ VB nem régen tárgyalta ezt a kérdést és alapjában problémaként merült fel, hogy egyes kerületekben évek óta.bizonyos Visszaesés van a politikai oktatásban, ezek között szerepel a XIV. kerület is. Tehát az elmúlt két év alatt fokozatos, nem nagy mértékű visszaesés tapasztalható a szervezett politikai oktatás területén. 1960-ban 3200, jelenleg 2900 fiatal vesz részt szervezett politikai oktatásban, ugyanakkor a KISZ létszáma és befolyása emelkedett, de ugyanakkor túl nagy mértékben az állami oktatás nem emelkedett,a tavalyihoz képest 40 fővel emelkedett csak. Lényeges kérdése a politikai oktatás a KISZ szervezetnek, Az ISZM mozgalomban a jelentkezők száma kb. 1000 fiatallal kevesebb, mint tavaly volt, itt tehát megint elemezni kell azokat a helyeket, ahol kevesebb fiatal jelentkezett és megnézni, hogy nem voltak-e problémák a szervezőmunkák körül.
