Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1963-04-05
12 -Azután miért nem várják a gazdasági vezetéstől a segítséget elsősorban? Ilyen és Hasonló megfogalmazások vannak, amik arra utalnak, hogy ilyen alapvető kérdésekben nem tiszta ez a kép. En nem ismerem a vatufeas PB munkáját, csak ezen az anyagon keresztül. Véleményem szerint tehát a jelentésnek ez egy ilyen alapvető nibája. A másik dolog: én a szervezeti kérdéseken kezdeném. Minden ei’eaményes munkának meg van a maga szervezeti feltétele. Az itt elhangzott hozzászólások azt mutatják, hogy a szervezeti kérdések nincsenek megnyugtatóan rendezve, itt a párt szervezeti kérdéseire gondolok. Létrejött egy PB, de az az érzésem valahogy, hogy ez az uj kezdeményezés megállt és egy sor kérdést itt tisztázni kell. Úgy néz ki, hogy ennek a PB-nak nincs olyan gazdasági partnere, mint az üzemi PB-oknak, mert a főnökségek mind más iőosztályhoz tartoznak, stb. K ugyanilyen rendezetlen a főnökségekhez tartozó pártszervezetek helyzete is. Az elvtársak sokallották a partalapszervezeteket - én is sokállanám. En javasolnám itt, hogy figyelembe véve azt, hogy ennek a PB-nak a területéhez önálló gazdasági egységek tartoznak, önálló problémákkal, amelyek másfeleképpen jelentkeznek. Ha arra kényszerülnek, hogy a párttagság es a dolgozók létszáma miatt több alapszervezetet nozzanak letre, az a javaslatom, hogy ilyen esetben üzemi pártszervezetet hozzanak létre, amely összefogná a pártalapszervezeteket, es a pártbizottság felé ezt a pártszervezet tartaná a kapcsolatot. Tehát ne közvetlenül a PB-hoz tartozzanak ezek a pártalapszervezetek, hanem az üzemi pártszervezethez. Véleményem szerint a« fennálló objektív helyzetnek megfelelően igy kellene megszervezni. Gazdasági partnernek pedig azokat kell tekinteni, akik ott annak a gazdasági egységnek a vezetői. Ez meghatározná a gazdasági és egyéb tevékenységet is. A PB a tömegszervezeteknek és azok partnereinek megfelelő önállóságot biztosítson, vagy ezeknek önállósága növekedjen. Mondom, csak ennek a jelentésnek az alapján tudom mindezt javasolni. En nem értek egyet azzal, hogy a tervvitákon és egyéb megbeszéléseken a PB titkára, vagy a pártalapszerv titkárai vegyenek részt, ez úgy nézne ki, mintha a kerületi PB hozzánk kijönne és az üzemi PB helyett folytatná le a tervvitákat. Ez volt évekkel ezelőtt. Nekünk az a gyakorlatunk, hogy az önállóság megadása helyes, kezdetben lehet, hogy botladoznának az illető szervek, de később ezek sokszorosát adnák annak, mint amig mi központilag tudunk elérni. Persze, ehhez az kell, hogy az üzemi pártvezetőségek létrejöjjenek. A másik kérdés a termelés pártellenőrzésének kérdése: szerintem ennek a megfogalmazása ebben a jelentésben nem a legszerencsésebb. Mi azt mondjuk ma már, a proletárdiktatúra feiasta apparátusának feladata a gazdasági élet vezetése, a gazdasági munkábaJu járó feladatok lebonyolítása. A párt feladata ehhez a politikai feltételek biztosítása. Itt az elvtársak úgy beszéltek erről, hogy a főkérdéseket és a felelősséget is a pártra akarják áthárítani. Ha egy üzemben rossz a bérezés, vagy a szociális ellátottság, ezért nem a pártszervezet a felelős, ezt nem lehet áthárítani a pártszervezetre. Bérkérdések megoldása a gazdasági vezetés és a szakszervezet feladata kell, hogy legyen, ugyanez a helyzet a szociális kérdésekben is. Arra kell megfelelő irányvonalat kidolgozni, hogy a gazdasági vezetés milyen intézkedéseket tegyen ezek megoldására. Pex’sze, nem. elég csak az irányvonalat adni, azt segiteni is kell, támogatni, de mégis csak az igazgatónak kell ezt végeredményben megoldani.,Igaz, hogy mi mint politikai szerv vállaljuk a gazdasági vezetéssel együtt a felelősséget a gazdasági tevékenységért, de azért elsősorban a gazdasági vezetés a felelős, hogy a terveket hogyan, teljesitik, - és az egyéb gazdasági feladatokért. Ennek hangsúlyozását szükségesnek tartom, mert ebben a jelentésben egy kicsit ferdén van ez megfogalmazva.
