Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1962-05-25
Kikillai elvtárs: A 3« műszak problémája politikai feladatot is jelent. A dolgozók kevésbé értik meg, hogy miért gazdaságosabb és főleg a nőknél, lányoknál nagy problémát okoz es többen akarnak kilepni csali azért, mert a 5 műszakot akarjuk beállítani. Javasoltam az üzemben, hogy mérjük fel azt, mennyire vannak kihasználva a gépeink, mennyi szükséges, hogy zárolva legyen, a többit szabadítsuk, fel és akár bérmunkát is vállaljunk, hogy ki legyenek használva. Nálunk is megtalálható az* hogy valahogy a feltételekhez próbálják a programot beállítani, nem pedig a programhoz a feltételeket. Bár egyes gyártmányokat túl is teljesítünk, de, hogy emellett milyen gyártmányok maradnak el és amik miatt fizetik a vállalatok a kötbért, gondolom, az IKO-nak sem ártana ezt megnézni. Azután a bizonylati fegyelmet is alaposabban meg kellene vizsgálni. A KISZ munkájával kapcsolatban: megkérdeztem, hogy a KISZ Bizottság milyen konkrét feladatokat ad a KISZ szervezeteknek. Érdemes lenne megnézni, hogy a KISZ Bizottság munkája párhuzamos-e a kerületi Pártbizottság ilyen munkájával. Lenn a .gyakorlati életben nem igen érezzük, hogy a kerületi KISZ Bizottság megadná konkrétan, hogy mik a tennivalóik. Másrészt javasolnám, hogy a KISZ korból kinőtt KISZ vezetőkkel patronáltatni ezeket a fiatalokat, akkor talán helyesebben meg tudnák találni a feladat okát. A másik ilyen dolog, hogy mi koránt sem használjuk ki a lehetőségeket propaganda céljából, amiket az eredmények rendelkezésünkre bocsájtanak. Nem visszük ki, hogy egy-egy szocialista brigád mit old meg, a másik hol tart, stb. Én ezt szükségként vetem fel és gondolom, az ágit.prop. osztálynak is több segítséget kell adni lefelé a pártszervezeteknek, e téren. Takács elvtárs: Az elmúlt negyedévi 10 millió Ft-os lemaradásunkat gyakorlatilag most a két hónap alatt behoztuk, úgy néz ki, hogy a félév végén minden mutatónkat teljesíteni foguk. Az ütemes termelést én inkább úgy vetem fel, hogy a tervszerütlenség problémája. Az ütemesség hiánya a nagymérvű anyagi károk mellett rendkívül nagy erkölcsi kárt is okoz. Főként a jól kvalifikált szakmunkásoknál, hogy bekalkulálják a jól fizetett túlórát és erre mindig számítanak, ezért a hónap elején egyszerűen visszatartják a gyártást. Be a munkát előkészítő műszaknál is előfordul ez. Nálunk tavaly és az idén is sikerült eléggé megismertetni az emberekkel az intézkedési tervünket és úgy néz ki, hogy ennek megfelelő tekintélye van. Az idén a VB rábízta közvetlenül az alapszervezetekre ennek az ellenőrzését. Úgy érezzük, hogy ez jó dolog, növeli a tekintélyüket, és sikerült biztosítani nekik a megfelelő hozzáértést. A gépkihasználás növelésére azt csináljuk, hogy a nagyobb teljesitményü gépekre a BHG-től és más híradástechnikai vállalatoktól vállalunk nagy mértékű kooperációt és igyekszünk teljes 3 műszakban foglalkoztatni ezeket a gépeket. A nagyobbik probléma nekünk az anyagkészletek csökkentése. Tavaly emiatt kb. 6 millió Ft-ot fizettünk és majdnem annyi büntető kamatot fizetünk., mint amennyi a nyereségrészesedés ■bolt. Mozgalmi vonatkozásban az a fő probléma, hogy a jó tapasztalatokat nem használják fel a dolgozók további mozgósításában, s negyedévenként ugyanazokat a hibákat állapítják meg, nem mennek tovább a problémák felszámolásában. Az üzemi tanácsot, úgy látjuk, lassan, de biztosan elsorvad, úgy látjuk, hogy a termelési tanácskozások sokkal alkalmasabban az üzemi demokrácia szélesítésére.
