Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1962-04-06
Csányi elvtársnő: Azt hiszem, a kérdések, amik itt fel lettek vetve, a vita lényegében ezek körül forgott és ezekkel még többet kell foglalkozni. Az egyik a személyi kultusz komplexum. Az elvtársak felvetik, hogy a régi elvtársaknál elsősorban. Véleményem szerint nem egészen igy van. A Földtani Intézetben pártönkivüliek vannak a konferencián és mégis ott közöttük is elég sok szektáns, dogmatikus kérdés vetődik fel. Nagyon sokat vitatkoztál:: pl. a személyi kultusz objektivitásáról a Szovjetunióban. Azt nem tagadja a XXII-ik Kongresszus sem, hogy voltak bizonyos objektivitások is, de ugyanakkor a szubjektív -feltételek' amik létrejöttek, nem voltak szükségszerüek. Ezt az oldalát már sokkal nehezebben értették meg. Vitatni kell nekünk a néptömegek történelmi formáló szerepét. Másrészt amikor rámutattunk, hogy a személyi kultusz idealista ideológiai nézet, ezek az elvtársak voltak a legjobban meglepve. Voltak azután olyan viták, hogy a szocializmus építése eltorzult-e a SZU- ban, és nálunk eltorzult-e? Véleményem szerint ebben állást foglalhat itt a jelentés is, hogy eltorzulás volt. Jó volna az ilyen kérdésekben, ha ez a jelentés is megmondaná, hogy mi hogy foglalunk ebben állást. A szövetségi politikával kapcsolatban is, hogy aki nincs mellettünk, az ellenünk van, vagy amikor azt mondják, hogy lojális a párt politikája. Ez már kezd politikai szemlélet is lenni. Véleményem szerint válasszunk ki 2-5 dolgot és azt alaposan megmagyarázni. S elő lehetne itt venni Lenin müveit, ami erre vonatkozik a lenini elvek alapján azt hogyan magyarázzuk a szövetségi politikát. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a pártonkivülieket funkcióba állítani, - ehhez az egész komplexumhoz. Ez a statisztika tényleg elgondolkoztató. Azt jelenti, hogy fele a pártonkivüli a pártokbatásban részt vevőknek. S ezek a pártonkivüliek rendszerint sokkal nagyobb ambícióval tanulnak, mint egyes elvtársak. Valahogy ezt tudatosítani kellene a párttagok között, hogy ilyen az érdeklődési arány a pártonkivüliek között pártunk politikája iránt. Ciák elvtárs: Az az anyag, amit megkaptunk inkább az elméleti kérdésekre tolódott át és az agitativ jellegét elvesztette. Javasolom ezért, hogy ae az egész kongresszus anyagát, hanem egy-egy döntő részt, mint pl. az anyagi, technikai bázis, emeljük ki és annak megmagyarázásába beleágyazni a mi problémáinkat is. Azok a kérdések, amit az anyag felvetett, ténylegesen igy is vannak. A személyi kultuszt tekintve az a tapasztalatom, amit Csányi elvtársnő felvetett, a másik az, hogy a szövetségi politikánál a tömegpolitikát leszűkítik az osztályidegenekre. Nálunk megvoltak a taggyűlések, nagyon jók voltak, nagy volt az aktivitás és úgy zárták le, hogy ezekkel a kérdésekkel még foglalkozni kell, elemezni kell. Az oktatáson belül van nálunk előadás sorozat, amit a témához tartozó filmekkel kötünk össze és ez nagyon jól bevált. Véleményem szerint sokkal jobb, mint az időszerű kéi’dések tanfolyama, ahol csak nyekereg az előadó és a hallgatók is. Nem tudom, hogy esetleg ilyen formában nem kellene-e alsóbb szinten a pártoktatást vinni. A származás nem nézését illetően az egyetemeknél: meg kell mondani, hogy ezen egy kicsit el lehet nekünk is gondolkozni. Felvetik a munkások, hogy igy eleve kirekesztjük a munkásosztály gyerekeit, mert nem tudnak u^y foglalkozni a munkásszülők a gyerekeikkel, mint a kispolgári, értelmiségi szülők. Ezt érdemes lenne akár továbbinni, akár itt foglalkozni vele.
