Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-10-20
j/- 7 -A kommunisták helytállását illetően: nagyon gyakran nem. adnak őszintén véleményt. Most már némi változás van, hogy nemcsak a folyosón mondjak el az őszinte véleményüket, hanem a tanácskozásokon is. A másik dolog az anyagi kérdésben való helytállás. Gyártásvezetőink egyrésze párttag, de nem lehet különbséget tenni a kettő véleménye között. Talán a nem párttag gyártásvezetőink nem mernek olyan anyagiasak lenni, mert nincsenek benne a pártban és könnyebben kitesszük, talán ezren bennük. Az eddigiekből kitűnik, hogy nem mernek az anyagiasság ellen fellépni, vagy nem tudnak a kommunista erkölcsi felfogás magaslatára állni. Azzal kapcsolatban, hogy a Hunniában élesebben vetették fel, mint az anyagban. Véleményem szerint ez nem terjedelmessé/? dolga, egy kicsit drámaiasabban lehetett volna elmondani . Gergely elvtárs: m a jelentés alapján ügy látom,hogy a pártszervezetnek ’a politikai nevelő munkára vonatkozó elképzelései többé-kevésbé általában megfelelőek. Talán a személyekre szóló konkrét formájának jobban ki kellett volna domborodni. Nem elemezték, hogy mi az oka annak, hogy nem mondanak véleményt; politikai, művészeti, vagy egyéb okai vannak? A pártszervezetnek a szakmai munkára való hatásával, segítésével véleményem szerint több probléma van, ennek elemzésével sem foglalkozik az anyag jól. Érdemes elgondolkozni, hogy azoknak a pártvezetőségi tagoknak, akiknek segíteni kellene a szakmai munkát, képesek-e erre? A másik része ennék a kérdésnek, hogy a pártszervezet felismerte-e, hogy hol vannak problémák tartalmi szempontból, politikai vonatkozásban az intézménynek a munkájában es az egyes rétegéinek munkájában, vagy szakmailag? Utólagosan az egyik-másik műnek az előkészülése után mérlegelik, értékelik-e, hogy levonják a tanulságokat és ha igen, felhasználják-e a következőkben? Felvetettem, hogy milyen a kapcsolata a Hunniának a kulturális intézményekkel, a helyi üzemekkel. Itt nemcsak arról van szó, hogy beleilleszkedjen a kerület társadalmi életében, hanem arról is, hogy ebben a vonatkozásban is előbbre jutnának, hogy kapcsolat a dolgozókkal, a dolgozók életét megismernék, véleményének, bírálatának, igényeinek a felhasználását hasznosítani tudnák munkájuk során. Felmerült a pártszervezet tekintélyének helyzete, a szakmai vezetésben az egység hiánya. Azt hiszem, ez is olyan, probléma, amit a szakszervezetnek és a pártszervezetnek közösen,.valamilyen norma közé kellene szorítani. Az a konkrét javaslatom, hogy ezt a kérdést, mint egyik legsúlyosabb problémáját az intézménynek, közösen meg kellene beszélni a vezetéssel együtt és valami tervet kellene készíteni, hogy megfelelő normák felállításával biztosítani ennek a helyzetnek a megváltozását. a a Horváth Márton e1vtárs: Én az előterjesztésben basát kérném'számon. Isosorban az igazgatás és kapcsolatára, közös munkájára szeretnék kitérni, is az, hó’gy nem kielégítő a kapcsolat a vállalatvezetés és a pártszervezet vezetősége között. Azáltal, hogy a pártszervezet titkára résztvesz a dramaturgiai, a művészeti banácsok ülésein, . az igazgatósági üléseken , ez biztosítja azt is, és lehetőséget ad a véleményének, a pártszervezet vezetőségének a véleményének a kifejezésére és álláspontjuk érvényesítésére. Szabó elvtársnak aktívabban kellene ezt a lehetőséget felhasználni. helyzet realip á rt sz e rve ze t Az én véleményem