Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-10-20
vita volt atekintetben, hogy a felsőbb pártszervezetet tájékoztassuk a dolgok maga meztelenségében, most pedig arról vitatkozunk, hogy kicsit tervszerűbben menjen a munka. Miért tolódtak át a kérdések? Válasz: Szabó elvtárs: A kérdések egy csoportja azzal foglalkozik, hogy az’ igazgatóság és a pártszervezet kapcsolata milyen, miért nem támaszkodik az igazgatóság a pártszervezetre megfelelő módon és miben nyilvánul meg ez a kapcsolat. A mi pártszervezetünk vezetőségének az a megállapítása, hogy még most jelenleg sem olyan a kapcsolat, amilyennek lennie kellene. Véleményünk szerint egyre javulóban van, de még komoly fogyatékosságokat látunk. Úgy érezzük, hogy a szakmai vezetők nem kérik ki a pártszervezet, a tömegszervezetek véleményét, sőt, a dolgozók véleményét sem, egyes kérdéseknél. Külön óriási megerőltetést jelent, hogy a negyedévi munkaértekezleteket megtartsuk. Vagy pl. a pártszervezetnek utólagosan van tudomása arról, hogy egy-egy, - a dramaturgiai tanáccsal megtárgyalt filmből valóban film lesz-e, vágy sem. Mindezekből úgy Ítéljük, hogy nem igényli a vezetés a pártszervezet segítségét. Az 1962-es terv összeállítását ' illetően: a pártvezetőség részéről felajánlás történt, hogy ebben közreműködünk, alakult egy J tagú bizottságunk, amely az utolsó időszakban kezd csak el dolgozni. Véleményem szerint ezt a bizottságot sokkal jobban fel lehetett volna használni. Tudják az elvtársak, hogy a következő év elejére bizonyos átszervezésre kerül sor. Szerintem helyes lenne, ha mielőtt az igazgatóság tárgyalná, előbb a pártvezetőség elé vinnénk és utánna az igazgatósági ülés elé. Ebben meg is állapodtunk Hars elvtárssal, váratlanul közbecsuszott egy dolog, hogy másnap reggel kellett megtárgyalni, mielőtt még a pártszervezet vezetősége hozzá tudott volna szólni. Ezekből úgy éraezzük, hogy sokkal szorosabb lenne az együttműködés, tárgyalni. Hogy miben lótjuk az okát a kapcsolatok nem kielégítő voltának? Egyik legfontosabb okának tartom, hogy a partszervezet, mint szervezet igen kevésbé élt és ez összefügg a tartalmi munkánkkal is. Hosszú ideig problémát okozott egy-egy taggyűlés összehívása. Problémák voltak az egyes alapszervek vezetőségeknek összetételében, munkaterv nélkül -dolgoztak,stb. A másik okát abban vélem, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a helyi lég kidolgozott, gyakorlati normái is szintén hiányoztak, tehát meg kell találni azokat a ódszereket, amelyekkel elevenebbé, jobbá tudjuk tenni ezt a kapcsolatot. S végül az okok közé sorolnám, hogy magam is gyakorlatlan vágyok a pártszervezeti munkában, mert mint titkár nem dolgoztam, másrészt a filmszakma is ismeretlen előttem, tehát nekem is számos problémám volt. Elhangzott egy kérdés, hogy nem mindig volt ereje a vezetőségnek a határozatok végrehajtására, az elmondott válaszban már ez is benne van. Kérdés volt, hogy mi az oka annak;, hogy a dramaturgiai tanács pártaktivája megszűnt? Az elvtársak elmondták, hogy egy bizonyos ideig ez a pártaktiva működött is. A megszűnésének okát abban látom, hogy működésének gyakorlati jelentősége nem érvényesülhetett azért, mert a művészeti, a dramaturgiai tanács és gyümölcsözőbb ha ilyen kérdéseket előbb meg tudnánk
