Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-06-09
Tóth elvtárs: Az anyagot én is 3ónak tartom. Itt nem egyszerűen mechanikus beszámoltatásról van szó, nálunk ezen a téren komoly eredmények vannak, pontosan az üzemfejlesztési munkaközösségeken kersztül. Akár az igazgató, vagy bármelyik gazda- % . sági vezető be lett számoltatva, az üzemfejlesztési munkaközösség lett megbízva azzal, hogy ezt a kérdést tanulmányozza, s maga a pártvezetés is fel volt előre készülve. Ma már foglalkoznak a gazdasági, a termelési munkával és komoly határozatot is tudnak hozni a munka megjavítása érdekében. Ez a lényeg. Amikor ezt a mozgalmat beindítottuk, akkor tanfolyamot tartott a Pártbizottság az üzemi titkárok részére, ahol a legfontosabb termelési mutatók lettek megfelelően elemezve és hogy hogyan kelle ezekkel foglalkozni és ellenőrizni, s ezen keresztül az egész termelés partirányitását, pártellenőrzését megszervezni. A tervkészítés időszakában az üzemi pártszervezetek igyekeztek elérni a gazdasági vezetők felé, hogy a tefvkészitéshaL vegyék figyelembe a Kongresszus határozatát, ezzel a tennelés pártirányítása tehát már alapjaiban, a tervkészítésnél elkezdődött. Ami a további feladatokat illeti, szintén egyetértek a jelentéssel. Egy problémát felvetnék, hogy komolyabban kellene foglalkozni a pártszervezeteknek a műszaki előkészítéssel. . Egyes vállalatoknak ez a legnagyobb problémájuk, hogy nem jó a műszaki előkészítés. Most már reális alapokra lettek helyezve a tervek és a következő lépés a termelésnek a műszaki előkészítése, éppen ezért az volna a helyes, ha a pártvezetőségek beszámoltatnák a negyedévet megelőzően, hogy hogyan áll a következő negyedév műszaki előkészítése. Mi ezt mám üzemen belül alkalmazzuk és komoly eredményeket hozott. Ami az üzemfejlesztési munkaközösségek nevének megváltoztatását illeti, itt nem magának a mozgalom nevének megváltoztatásáról van szó, hanem a munkaközösségek nevének megváltoztatásáról, amelyik a pártvezetőségek mellett dolgoznak. Az a tapasztalat, hogy sokkal szélesebbkörü munkát végeznek, mint ha csak üzemfejlesztési munkákat oldanának meg. Felhasználják a termelés pártiranyitása, ellenőrzése munkájához, s akkor tényleg indokolt annak a névnek a megváltoztatása és gazdaságpolitikai bizottság néven szerepelne, ahogy kerületi szinten is szerepel. Akkor azt fejezné ki, amit végez. Sárvári elvtársi 1957-ben létrehozott a Pártbizottság egy gazdaságpolitikai bizottságot, ez akkor szűnt meg, amikor létrejött ez az újabb bizottság. Mi valahogy nem találjuk a helyünket és sajnáljuk, hogy megszüntettük üzemünkben a gazdaságpolitikai bizottságot, amely elég komoly problémákat oldott meg nálunk a Központi Szerszámgyárban. Mi erre a területre próbáltuk az üzemfejlesztési munkaközösségeket is ráállitani és ennek van is eredménye. A kerületi Pártbizottság negyedévenként kéri a terv jelentéseket és ott szerepel alatta, hogy mennyi javaslat futott be és mennyi lett bevezetve. Az volna a javaslatom, hogy mivel a munkaközösségek feldolgozzák a javaslatokat és gondoskodnak azok bevezetéséről, a kerületi PB vegye le a tervjatentésekről ezt a részt és negyedévenként inkább részletesebb beszámolót kérjen ezekről, amikor kitér ezeknek a munkaközösségeknek a munkájára negyed, vagy félévenként. Foglalkozik a jelentés a gazdaságpolitikai konferenciákkal. En magam is egy ilyenre jártam és úgy éreztem, hogy ez nagyon sokat segitett abban, hogy ténylegesen a termelékenység kérdésével is kissé szakszerűbben tudjak foglalkozni. Javasolnám, hogy az összes pártvezetőségi tagok részére is ilyen konferenciákat szervezzenek.
