Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-04-28
.7X17/1/76 c 6 .« az 1961. április élésről. Jelen van: 10 VB J e py z ők öny we z e t ő apirend: 1 Kiegészítés: Göncai et.: Jelentés az ülnökbír:':skodás heíyze Előadó: Gönczi György elvtárs, Eőv I. napirend: ítgy-két kiegészítésem volna, mivel a tanácskozások óta eltekt idő alatt bizonyos változások történtek. Lényeges változásokat nem hozott, de egy-két kérdésben szeretném kiegészíteni. A jelentés felveti, hogy egyes üzemek idegenkednek népi ülnökök behívása ellen a termelési tanácsi: ozás okra, stb. Az ügyészség egy helyes gyakorlatot kíván bevezetni, hogy ahol több ülnök van, egy üzemben, ott jóval előbb kiküldik az értesítést és igy az jön el, aki a legjobban ráér az adott időpontban. Felvetődött még, tással részivé:ni tart egy bírósági tárgyalás é szakmai és gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. Szeretném a 7-ik oldalon lévő javaslatokat annyival kiegészíteni - ahol javasolják egy jogi bizottság összehívásét, amelynek feladata lenne az ülnökökkel való foglalkozás, amikor a bírósági tevékenységük nincs biztosítva. A kerületi Tanács bizottságot még 1960. junius 15-án meg is alakított érzésem, hogy a megalakításon és féle tevékenységet nem fejtett ki í’anác.s nézze meg ezt a bizottságot, amiket maguk elé tűztek, valósítsák is lehetne, ......' és a s gyakorlatot kíván bevezetni egy üzemben, ott jóval előbb ...." és így az jön el, aki a legjobban ráér hogy az ülnökök ne;: tudnak kellő aktivia bírósági tahácsekozásokon. 4-5 napig és ez az idő nem elég arra, hogy y ilyen de az az semmihó gy a hogy azokat a feladatokat, meg. így biztosítani hogy a kerület ülnökei, mint szervezett erő jelentkezne hasznosítani a tapasztalataikat a bírósági tárgyalásokon. A kerületi Tanács e án meg is alakított, a program kitűzésén kívül Ezért javasolom, Tóth 1 atíld elvtársnő: A címmel kapcsolatban: talán helyesebb lettvolnál ha azt mondjuk, hogy a társas bíráskodásban a népi ülnökök szerepe. Meg kell azt is mondani, hogy talán a XIV.kér. az egyetlen, amely az ülnökök számát illetően nem alkudott velem. A 194' ülnök megfelel a valóságnak, de van egynéhány, akit a Eov. Bírósághoz, a fiatalkorúak bíróságához, a közlekedési bírósághoz választották meg, ezeket is meg kellene nézni és a továbbiakban figyelembe venni, ezek a 194-en felül vannak. A 194 ülnök a Központi Bírósághoz lett megválasztva, ezeket 66 üzem és 15 hivatal foglalkoztatja a kerületben. Ebből következik is bizonyos értelemben az ülnökök osztályhelyzete és összetétele, zömében munkásokról van szó. Eddig 45 ülnök volt benn, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak majdnem a felét érintettük. 10 üzem volt, amelyben 2-5 ülnököt érintett ez a kerületbet.. tg,' 1
