Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-03-17
11 -Nekünk nem az a feladatunk, hogy szakmailag adjunk elsősorban segítséget, hanem, hogy a politikai problémákról tájékoztassuk, meggyőzzük őket. Persze, a pártmunkások tekintélyének biztosításához hozzájárul, hogy milyenek az általános, szakmai, társadalmi ismereteik, de van ennek egy bizonyos határa, aminél azt mondhatjuk, hogy megfelelő ahhoz, hogy a tekintélyét növeli, ha a saját területén szakember. Gondolok itt az apparátus dolgozóira, ha a társadalmi kérdésekben jártas, politikai kérdésekben megfelelő választ tud adni, akkor azt elismerik, nem mint szakembert, hanem mint politikust, mint a párt politikájának hirdetőjét, ismertetőjét, magyarázóját. Ha ezt elfogadjuk, akkor ebből következik az, hogy milyen álláspontot foglaljunk el a gazdasági, szakmai továbbképzés szükségessége, vagy állami iskolázottság szempontjából. Eljuthatunk olyan következtetésig, hogy a pártmunkások képzése tekintetében elsős helyen kell lenni a politikai képzésnek, s a pártmunkásoknál elsődleges feltétel a politikai ismeret, a társadalmi ismeretek, ha valakit politikai munkába kívánunk bevonni. Elismerem, hogy a pártmunka előterébe kerüljön a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás - ebből bizonyos követelmény következik az instruktorok felé, - de nem hiszem, hogy helyes volna, ha csak azt néznénk, hogy a gazdasági, szakmai hozzáértés, iskolázottság legyen meg és nem tartanánk szem előtt a politikai kérdést. Visszatérek az instruálás módjára. Véleményem szerint a segítés az a legdöntőbb. Azt akarjuk elérni, hogy pártvezetőségeink a marxizmus alapkérdéseinek ismeretében a párthatározatokat helyesen hajtsák végre. Megismerjék, ismertessék és végrehajtására mozgósítsák a dolgozókat. Ha ezt igy látjuk, akkor úgy gondolom, az instruktoroknak nem az a feladata, hogy kézenfogja a titkárt és állandóan kézenfogva vezesse, hanem, hogy arra nevelje a titkárt, hogy felismerje a határozatokból a rátartozó feladatokat és azok végrehajtására mozgósítani tudjon. Helyes ami az anyagban is szerepel, hogy az instruktorok munkájában is az a helyesebb módszer: nem törekedni arra, hogy mindenkor mindent tudni, s gondolom, az instruktorokkal szembeni igényre is vonatkozik, - mert ez az igény kényszeríti arra az instruktorokat, hogy futó látogatásokat tegyenek. Az instruktor munkáját nem az határozza meg, hogy mindenről tud-e, hanem, hogy a hozzájuk tartozó pártszervezetek tevékenysége milyen. Éppen azért arra törekedjen, hogy amelyik hozzá tartozó pártszervezetnél valami probléma, baj van, azt minél előbb oldja meg, vagy addife ne tágítson attól a pártszervezettől. Gondolom azért ennek a megvalósítása nem megy egyik napról a másikra, mert a titkárok részéről fennáll az az igény, hogy állandóan legyen náluk. Meg kell magyarázni a titkároknak, hogy az instruktoroknak nem az a feladata, hanem, hogy a fennálló hiányosságra hívja fel a figyelmet és felszámolásában segítsen. Hogy az instruktor igy tudja feladatát elvégezni, ahhoz megfelelő felkészültség kell. Ez a feltétele annak, hogy igy tudja végezni a munkáját. Ebből az következik, hogy az apparátus tagjai helyesen végezzék munkájukat ehhez szükséges azt is megvizsgálni, hogy az apparátus tagjainak időbeosztása milyen. Szükséges, hogy sok időt töltsön kint, de ha azt mondjuk, hogy megfelelő felkészültséggel foglalkozzunk a pártszervezetekkel, akkor ez azt a követelményt támasztja, hogy azt sok folyóirat, cikkek tanulmányozása előzze meg a kimenetelt, a feladatokhoz való hozzéáLlást.
