Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-03-17
t’ 12 -Ebből az is következik, hogy: idő. Úgy néz ki, hogy jelenleg is túlterheltség van, azt hiszem, ezt mindenki érzi és látja. Ha azt mondjuk, hogy a jelenlegin kivül még folyóiratok, cikkek, klasszikusok tanulmányozása is előzze meg a kinti munkát, ez még pluszt jelent és azzal egyetértek, hogy itt nem lehet a hux't még jobban feszíteni. Tehát akkor úgy kell gondolkozni, hogy mit lehet m elhagyni azokból, amikkel jelenleg foglalkozunk, hogy lehet más módszerekkel megoldani, ami kevesebb időt venne igénybe. Ennek megoldásában komoly előrehaladás ezeknek a különböző bizottságoknak a felállítása, bár még most több munkát vesz igénybe, de ha ezek mennek, akkor mégis fog könnyítést jelenteni. Gondolkozni lehet azon, hogy pl. a jelentések hogyan kerüljenek ide a VB elé; helyes-e, hogy ilyen anyagokat hozzanak be a VB-hez az apparátus tagjai; szükséges-e, hogy jegyzőkönyveket küldjenek be az alapszervezetek, egyrészt mert nem mindig tükröződik vissza, ami ott elhangzott, stb. Érdemes lenne gondolkozni azon, hogy nem lehetne-e elhagyni, ezzel rengeteg időt takarítanánk meg a benti és a kinti elvtársaknál is. Visszatérve a tanulás szükségességére az apparátus minden egyes tagja számára. Itt felvetem azt a gondolatot, hogy arra vigyázzunk, hogy jelenleg is el kell végezni a feladatokat, azt nem lehet csinálni, hogy az apparátus minden egyes tagja egyidőben résztvegyen állami oktatásban, mert ez azt jelenti, hogy a beszámolók, a vizsgák időszakában kiürül a ház. Ezt is bizonyos ütemezéssel lehet csak csinálni, hogy a jelenlegi munkát ne gátolja. A kadermunkával kapcsolatban: talán úgy lehet mondani, hogy ez egyik leggyengébb oldala mindannyiunk munkájának. Pedig ha arról beszélünk, hogy a feladatok nőnek és még jobban meg akarjuk oldani a feladatokat mint eddig, ez káderek nélkül nem megy. Gondolom, hogy valamit szükséges lenne tenni, hogy egymást is jobban rászorítsuk arra, hogy többet foglalkozzunk a káderek nevelésével, megismerésével és közvetlen személyes ráhatással is segíteni a káderek fejlődését. Virág elvtárs: Azt hiszem, ez a VB ülés egyike azoknak, amelyet a legmódszere'sebben készített elő a VB vezetősége, s szeretném, ha a tóváriakban is ez a módszer lenne alkalmazva. Én a pedagógus pártszervezetekkel beszélgettem és azt tapasztaltam, hogy ez az instruáló munka a mi területünkön jól megfelel és azt az energi/át amit a PB ex're fordit, Tóth elvtárs, aki az oktatási intézményeket instruálja, nagyszexiien át tudja adni. Ahogy a titkár elvtársakkal beszéltem, általában az a tapasztalat, hogy minden téren a VB tekintélye, az apparátus tekintélye felfedezhető. Minden határozatról tudnak, ami ezzel a munkával foglalkozik és végrehajtásában nyakig benne vannak. Nagyon érdekes helyzetet teremtett az, hogy Tóth elvtárs a feladatok megoldása során egész jól beletanult a szakmába és azt érzik, hogy túl bábáskodik rajtuk, de részleteket nem tudtak mondani, csak azt, hogy az elvi irányítás szilárd, egyértelmű. De felvetették, hogy jobb lenne, ha nem értene annyit a szakmához, mert nekik nem marad semmi és igy kénytelenek az elvieket a gyakorlatra átültetni, s ez a nehezebb. Amikor rátértek a politechnikai oktatás mindenütt való bevezetésére, akkor Tóth elvtárs járta végig az adott párttitkárral és annyi szakmai ismeretet hozott fel, amit nem lehet nem alkalmazni és igy kénytelenek a pedagógusok a gyakorlatban alkalmazni ezeket.
