Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-02-03
MSZMP. XIV.kér. Bizottsága. Készült: 20 pl-ban. B/XIV/1/26. St.sz:621. Gépelte: Csuta Józsefné. Az 1961.évi munkaverseny és felajánlások szervezésének irányelvei, a~már szerzett tapasztalatok alapján. I. A szocialista munkaverseny igen jelentős eszköz a párt kezében a tömegek politikai öntudatának nevelésében, A tömegeknek a munkához való uj viszonyok kialakításában a verseny:lehetőséget biztosit a dolgozók öntevékenységének kibontakozásában^ A szocialista munkaverseny jelentősen elősegiti a termelés eredményességének növelését, a tervek túlteljesítését, az önköltség csökkentését, a termelékenység növekedését, - ezért fontos eszköz a szocializmus építésének meggyorsításához. Ezért a jövőben a gazdaságvezetésnek Párt és tömegszervezeteknek munkájuk során az eddiginél nagyobb mértékben és bátrabban kell támaszkodniuk fejlődésünk legnagyobb lenditő erejére, a tömegek alkotó kezdeményezésére. A munkaversenyt 1961-ben fokozottabban Párt VII. Kongresszusának célkitűzései szolgálatába kell állitanl. Ezért a munkaverseny fő irányvonalát úgy kell meghatározni, hogy az elősegítse a II. 5'éves terv célkitűzéseinek megvalósítását, illetve tulteljesitését. A termelékenység emelése, a termelési költségek csökkentése, a tervek tulteljesitése területén /ott ahol erre a megfelelő alapanyag és egyéb feltételek biztosítva vannak/. E feladatok megvalósításával elősegíthetjük az 5 éves terv határidő előtti teljesítését. Milyen tapasztalatokat szereztünk eddig a munkaverseny területén. Az ellenforradalom előtti munkaverseny szervezéséhez viszonyítva, melyre az egyéni verseny, az egyéni normák tulteljesitése volt a jellezmző, addig ma mindinkább előtérbe kerül a versenyvállalásoknál a mennyiségi teljesítés helyett a minőségi munka fokozására, a selejt csökkentésére tett felajánlások. A munkaverseny vállalásoknál az egyéni verseny mellett mindinkább előtérbe került az ellenforradalom után a csoport, illetve a brigádverseny kialakulása. Ennek szép példáját láthattuk a Világítástechnika, Telefongyár, Vénusz és még egykét vállalatnál. A munkaversenynek ilyen irányú fejlődése jelentősen hozzájárult•a kollektív szellem kialakításához, az egymás politikai neveléséhez. Ez a versenyforma lehetővé tette azt is, hogy egy-egy műhely feladatainak magvalósításában nemcsak-általánosságban lehetett meghatározni feladatokat, hanem konkrétan is. Meg lehetett határozni, mit kell tenni az adott műhely, vagy csoport dolgozóinak a terv tel_ jesitése, illetve tűiteljesitéséért a műhely gazdaságosabb munkájá- .vnak megvalósitásábanÍJA szocialista munkaversenynek az ellenforradalom után mindinkább arj-brigádversc-ny lett a jellemző, ezt bizonyltja az a tény, hogy kerül^tunKbn jelenleg 847 brigád működik, melynek 8189 tagja van. A 847 brigádból 99 KISZ brigád 2995 fiatallal. A brigádokban dolgozik ma már az ossz dolgozók 25~5o %-a.
