Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1961-02-03
JtésBÜlts 20 St.sz: 622. A brigádmozgalom nak ilyen kit^rjcc .ése teremtette meg az talapot ahhoz, - hogy 1959-ben a SZOT határozatát hozhatott a szocialista brigádmozgalom beindítására. A szocialista brigádmozgalom igen jelentős, mivel elősegíti az ujtipusu szocialista embertípus kialakítását, az embereknek a munkához való uj viszonyának megteremtését. Kerületünkben is jelenleg 85 szocialista brigád dolgozik és többszáz azoknak a dolgozóknak a száma, akik a szocialista brigád cim elnyeréséért dolgoznak, mintegy loo-llo brigádban.: A szocialista brigádmozgalom elterjesztésével legjobban foglalkoznak a Telefongyárban, Ka lap gyárban, Porcelángyárban, Világítástechnikánál, Alumínium^érben stb. A szocialista brigádmozgalom elterjesztésénél . z rzutt tapasztalatok azt mutatják, hogy általában a nagyobb válláK.bóknál folyik e területen megfelelő munka és kevésbé foglalkoznak megfelelő-na. a ^z^cialiátfi, brigádmozgalom szélesítésével a kisebb vállcilc.toknaltA^na^oob'"üzemekben általában nemcsak a brigádmozgalommal foglalkoznak megfelelően, hanem az egyéni versenymozgalmakkal is, E területen különösen figyelemreméltó a KISZ kezdeményezésére a fiatalok között folyó. "Szakma ifjú mestere" cim elnyeréséért folytatott versenymozgalom. Ebben a versenymozgalomban kerületünkben 897 fiatal vesz részt és ebből a 897 fiatalból 298 fiatal már el is nyerte a "Szakma ifjú mestere'’ címet. Ez a mozgalom igen népszerű a fiatalok között, ezért arra kell törekedni, hogy a jövőben ez ne csak a KGM területén legyen felkarolva, hanem el kell érni azt is, hogy ez a mozgalom q^könnyii, és élelmiszeripar területére is kiterjedjen. Annál is inkább/mert 'e mozgalom fő célkitűzései elősegítik a vállalatok előtt álló feladatok megvalósítását. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy vállalataink többségénél az egyéni versenymozgalom más formái mindinkább háttérbe szorulnak, ezekkel nem igen foglalkoznak pártszervezeteink, szakszervezeteink, holott véleményünk szerint az egyéni versenynek is megvannak a maguk létjogosultsága, különösen az olyan Üze^®en^ ^tv«üte-.J lyekben, ahol a brigádmozgalom nem alkalmazható. Több heuycn tapasz- Qh falható volt, elsősorban a kisebb üzemekben, hogy a munkaverseny elég-'-) gé formális, nem eléggé élő, sokszor maguk a dolgozók sem tudják, hogy ok versenyben vannak és hogy mire tettek vállalást, vágy ha tudják is vállalásaikat, azok teljesítéséről nincsenek minden esetben megfelelően tájékozódva, pl. Műszertechnika, Épületbádogozó. Mik nehezítik a munkaverseny mozgalom fellendülését. 1. / Sok helyütt nem elég konkréton határozzák meg a dolgozók feladatait, a brigádok feladatait a munkaversenyben, ezért a munkaverseny eléggé az általánosságban mozog, 2. / Nehezítik a munkaverseny eredményességét, hogy nem eléggé ütemes üzemeinkben a munka és anyagellátottsag. Ezért általában hó elején sok az állás, a munka nélkül eltöltött óra hó végén viszont a másik véglet tapasztalható, a mérhetetlen túlóra felhasználás, a fekete túlórák. A termelésnek ilyen rabszódikus volta'ellen nemcsak a termelés gazdaságossága érdekében, hanem a munkaversenymozgalom eredményessége érdekében is fel kell lépni. Mivel az ilyen munka drágítja, a termelést nem ösztönzi a dolgozókat a munkaversenyben való részvételre.
