Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-09-11
II. napirend; Gábor elvtárs tájékoztatja a VB-t a vezetőségválasztó taggyűlé sed eddigi tapasztalatairól. 39 alapszervezetben volt meg a választás, 194 vezetőségi tagot választottak meg. A régi vezetőségi tagok 77 -át választották újjá, 23 %-át nem, ezek egyrésze nyugdíjba megy, másrésze a vezetőségi tagok számának csökkenésével esett ki, vagy mint nem megfelelő esett ki a jelöltek közül. A megválasztottak közül, 194 vezetőségi tagból 59 % jelenleg is fizikai dolgozó, 19 %• olyan alkalmazott, aki munkás volt eredetileg, 10 % értelmiségi, 23 %-a nő, 14 %-a fiatal /3Ö éves korig/, 3 %-a 1945. előtti párttag. Ezek az adatok arra figyel meztetnek, hogy nagyon kevés az újra választottak között a 45. előtti párttag és javitani kell a nők és a fiatalok arányát is. A pártszervezetek többsége gondosan és körültekintően készítette elő a taggyűlést, az átlagos megjelenés 90 és 100 %. között mozgott. A taggyűlések ideje általában 4 — 5 óra hosszáig tartott. A vezetőségek beszámolói általában jók voltak és alapot adtak arra, hogy a helyi problémákat alaposan megtárgyalják. A beszá molók elkészítéséhez nagy segítséget adtak a csoportos beszélge tések, s a brigádok, amelyek jól ismerték a pártszervezet tevé kenységét. A beszámolók foglalkoztak a pártegység kérdésével, a március 6-i határozattal, a Párt és a tömegek kapcsolatával. Az önbirálattal már óvatosabban bántak, de van ezen a téren is bizonyos javulás. Hiba volt egyes háyeken, hogy kerülgették a kényes kérdéseket, s magáról a Kongresszusról igen kevés szó esett. Elmondták a termelési mutatókat, de nem elemezték eléggé, hogy hogyan érték el az eredményeket és hogy mi volt ebben a kommunisták és a pártszervezet szerepe. A tagságnak kb. 40 %-a szólt hozzá. A hozzászólások egyszerűek, de őszinték voltak, bátran, szenvedélyesen bírálták a hibákat, de elismerték a jót is. A határozati ^vasiatok felett is igen komoly vita volt. Sok jó javaslatokat tettek, mint pl. a műszakiakkal való foko zottabb foglalkozás, a 3-as körzetben a lakóterületi pártmunka megtárgyalását javasolták a kerületi Pártbizottságnak, a Telefongyárban javasolták, hogy erélyesebben lépjünk fel az elkényelmesedett párttagokkal szemben, stb. Ugyancsak a termelés terén is hangzottak el jó javaslatok. A választásoknál és jelöléseknél a pártdemokrácia mindenütt érvé nyesült. Két esetben fordult elő/, hogy a tagság nem fogadta el a jelölő bizottság javaslatát, összességében megállapítható, hogy a tagság a pártvezetőség mellett van, nem ritka a 100 %-os szavazási eredmény. Helytelen szemlélettel egy-két helyen találkoztunk, s rendszerint úgy vetették fel, hogy "ezt a pártonkivüliek mondják". Pl. hogy 7 óra alatt ugyanannyit kell dolgozni mint a munkaidő csökkentése előtt a 8 óra munkaidő alatt és ebbe tönkre mennek az emberek, stb. Az ilyen helytelen nézeteket valamennyi helyen maga a tagság tisztázta és visszautasította. Somlai elvtárs; Az Epületbádogozóban pl. bedobták, hogy az újítási költségeket a nyereségrészesedésből vonják el.
