Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1959-04-24
' zkokán et. A jelentésben olvastam, hoy habár a szakszezvezetek nemcsak érdekvédelmi szervek, munkájuk mégis' inkább erre korlá tozódik. Azt hiszem, hogy a szakszervezetek szerepe lényegében ez, legfeljebb sokszor helytelenül értelmezik, hogy mi az érdek védelem és mi az egyéb, tóért pl. ha a munkaiegyetemről van szó, az is érdekvédelem. A pártszervezetek sokszor ilyen presztízs kérdésként vetik lel ezt a munkát. Azt gondolják sokan, hogy ha a szakszervezet több jogot kap, több munkát végez, akkor a pártszervezet munkája leszűkül, kisebb lesz az üzemekben a tekin télye. Az üzemi tan- csóknál látni kell, ogy többet végednek, mint egy évvel ezelőtt. Megvitatják a bérkérdést, a takarékossá gi tervet az üzemben, tehát már e ; y kicsit segítenek, hogy szük ség van-e rájuk, vagy sem, az más kérdés. Itt a pártszervezet feladata, hogy nagyobb türelemmel legyen e szerv iránt és nagyobb figyelemmel kell kisérni munkájukat. dgy-két módszerbeli kérdést szeretnék felvetni. Hiányzik a je lentésből, hogy a pártszervezeteknek legfontosabb arra tani tahi a szakszervezeti funkcionáriusokat , hogy az ő felsőbb szakszer vezeti szerveik határozatait hogyan hajtsák végre. lw eg kell őket tanitani vezetni és tömeg,politikai munkát végezni. Felcsuti et. A szakszervezet munkamódszere nagyon fontos kérdés. Ka igaz az, hogy a szakszervezet a kommunizmus eloiskolója, akkor igaz az is, hogy ilyen előiskola-stilust kell kialakítani a szakszervezetekben. ÍSeg kell értetni azt, hogy a szakszervezet be teljesen nyert emberek kerülnek oe, akik a szervezeti élet és a politikai élet legelemibb feltételeit sem ismerik. H a a szakszervezet érdekvédelmi szerv, akkor azt is mondhatjuk, hogy a politikai nevelés közvetett vagy közvetlenül véve szintén a dolgozók érdekeit szolgálja. Azt hiszem ezt is jó lesz elmonda ni a titkároknak, ha tartunk nekik ebből trjékoztatót és azt, hogy amilyen mértékben nő a szakszervezet befolyása a dolgozókra, Ugyanúgy nő a pártszervezet befolyása is. Nagyon egyetértek. Gábor et. javaslatéval, hogy próbáljuk jelezni a területi szakszervezeti bizottságnak, hogy a szakmaközi bizottságok na igyon óvato s munkát végeznek,ezért nem mondható a munkájuk ak tívnak és nem mérhető le. Feltétlenül szükséges, hogy eleven kapcsolat legyen köztük. Ciák et . Javasolom, hogy hívjuk fel az illetékes szakszervezetek figyelmét, hogy általában a szakszervezet nem tölti be nevelő szerepét. 1956* óta velük szervezetileg nem foglalkozott senki - pl. a szakszervezeti reszortfelelősökkel. Általában dolgoznak a szakszervezetben lévő aktívák, de nem kapják meg a munkájukhoz szükséges instrukciókat. Elsősorban felölről kellene nekik segí teni. S zömében a kisebb üzemekben van, ahol nem tájékoztatják a szakszervezeti aktívákat. Véleményem szerint - amennyiben a VB egyetért ezzel, kellene egy ilyenirányú feljegyzést küldeni az illetékes szervekhez. 'furái et. ízt a jelentést átnéhve, olyan megállapitást tehetünk, hogy a szakszervezetek párt irányításában az MSZMP fennállása óta nagyon nagy javulás van. A . pártszervezetek jelentős része a szakszervezetekkel, mint a munkásosztály legnagyobb tömeg szervezetével kezd foglalkozni. Pl. akkor, amikor a jelentés megrója azokat a pártszervezeteket , amelyek nem alakították meg a szakszervezeteken belül a kommunista frakciókat, mint a párt szervezet pártirányitásónak közvetlen eszközét. A VB-nek azonban fel kellene figyelni egynéhány jelenségre, amely azt mutatja, hogy nem minden pártszervezetnél megy ez így.
