Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1957-09-13
6 Ha azt akarjuk, hogy ténylegesen betöltse a szerepét és iskolája legyen a munkásságnak, akkor erre a harcra kell nevelni. a tőkés uralomban a szakszervezeti mozgalomban kezdett a munkás először gondolkozni. Ezért szeretném javasolni, hogy vegyék be a határozati javaslatba, A másik: a kommunistáknak kétféle feladatuk van a szakszervezetben: az egyik ha különböző értekez leteken lép fel a kommunista mint szakszervezeti tag, ez a könnyebb, a másik, amit nem igen csinálnak a mi kommunistáink, hogy a mindennapi életben beszélgessen úgy a dolgozókkal, mint szakszer vezeti tag. Szeretném még felhívni a figyelmet, hogy mi hiányzik még a javaslatból, hogy nekünk nem szabad félni a pártonkivüli szakszervezeti bizalmiaktól, funkcionáriusoktól. Meg lehet kérni is, megkérdezni, hogy milyen feladatot kapott, hogyan csinálja, nemcsak bixiEJKiiani utasítani, mint ahogy csinálják. Segitsék tapasztalatokkal az alapszervi titkárok a szakszervezeti aktívá kat, funkcionáriusokat. Báxd elv társ: megütötte a fülemet, amikor szervezett munkásról és huligánról beszél az elvtárs. Én azért nem nevezném igy , mert sok szervezett munkás van most, aki huligán és sok szervezetien dolgozó van, aki inkább tapasztalatlan, mint huligán. * másik: a felszabadulás előtt ezek a szervezetien munkások úgy nevelődtek, hogy gazdasági harcban vettek részt, ez ma nem áll fenn. Én szeretném inkább, ha ezekkel a szociális kezdeményezések kel és egyebekkel is hoznánk bele a szakszervezeti mozgalomba és ott a kommunisták és a régi szakszervezeti dolgozók feladata, hogy átformálják őket. Eelcsuti elvtárs : Azt hiszem, hogy igazuk van az elvtársaknak, hogy nem eléggé látszik ebből az anyagból, hogy a kommunisták hogyan segítették a szakszervezeti munkát. Ilyen értelemben ter mészetesen, amikor a szakszervezet foglalkozik a munkaverseny, a bér kórdéséve 1, vagy egyéb más kérdéssel, akkor egyben a szak szervezetben dolgozó kommunisták politikai nevelőmunkát is végez ze. nek. Nyilvánvaló, hogy a kommunisták tevékenysége a munkaversenynyel kapcsolatban a politikai felvilágositó, mozgósitó tevékeny ség is kellene, hogy legyen. De ezzel együtt helyes az, ahogy Grubics et. megfogalmazza, hogy igyekezzenek szinessé tenni a szakszervezet életét, teremtsék meg a kulturális, sport életet?harcolni kell az ellen, hogy a szakszervezet másolja a pártéle tet. A másik a munkaverseny. Gondolom, itt is egy dolgot ki teLle ne hangsulyózni: véleményem szerint a munkaversenyt Vissza kelle ne vinni a munkapadok mellé. Az, hogy az elmúlt években formális sá vált, azért lehetett, mert elszakították a versenyt a műhely től, az üzemrészektől. Él kellene érni, hogy a verseny szervezése tekintetében a két főfigura, a művezető és a bizalmi legyen. A gazdasági vezetőknek, az üzemi bizottságnak abban kellene segí teni a bizalmiak felé, hogy ezt a funkciójukat jól el tudják végez ni. A pártszervezet , az bB feladata az lenne, hogy segitséfe, hogy a művezetők összüzemi szinten emeljék a munkaversenyt. Ha mi a bizalmiakat és a művezetőket nem nyerjük meg a munka versenynek, akkor kicsúszik a kezünkből menthetetlenül, és Oda jutunk, ahol október előtt voltunk. Véleményem szerint a szocialista munkaverseny abban különbözik minden más versenytől, hogy mindenki a saját célkitűzései alapján versenyez.
