Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1957-09-13
üzért az erőszakolt üzemi versenyeknek semmi értelme sincs. Akkor élő lesz a verseny, tele lesz mozgalommal. Nem helyeslem az üzemek közötti versenyt, mindenki a maga módján lehet élüzem. Ezt persze még ki kellene dolgozni, keresni, de lényege az, hogy visszavigyük a versenyt A szervezettséggel kapcsolatban: megmondom, hogy egy kicsit ideális, én valahol Bárd elvtárs között foglalnék állást. Végeredményben az emberek számítanak arra, amit a szakszervezet nyújt, ezt ki kell okvetlenül hang súlyozni, a másik az az, hogy nemcsak a szakszervezet nemzetközi jelentőségét kell csak megmutatni, hanem az üzemeken belül is, ágon belül is. Tehát sok oldaluan megmutatni a szakszervezet -sság'át és jelentőségét. Az a véleményem, hogy a határozati a szervezett munkások fogalhogy éppen ezért tűrhetetlen, hogy akik nem szakszervezeti tagok és a VB foglaljon szinte összeegyeztethetetlen, hogy valaki nem szakszervezeti tag. « határozati javaslat kutatni a módszert, a műhelyekbe. Galambos elvtárs és Galambos elvtö.rs or s z fontos javaslatban külön alá kellene huzni mát. Ki kellene mondani, vannak párttagok, állást abban, hogy párttag legyen és bán a pontok úgy vannak megfogalmazva, hogy vannak bennük konkrét fexadatok is és ebben a határozatban az van kötve. Erről persze már beszéltünk aj és hogy határidőhöz beszélni is fogúnk. bchumeth elvtárs összeforralja a vitát. ______________________ határozati javaslatot a jegyzőkönyv alapján a szervezési osztály majd átdolgozza, ezért ezekkel nem akarok foglalkozni. Abban azonban igaza van Bárd elvtársnak, hogy a pártonkivüli dolgozókat nem lehet huligán hogy a múltban, ha elahol még nem dolgoztam, a szerve mért olyan különbség volt hogy meg lehetett rögtön Időst ez nincs meg, «A elemeknek nevezni. Az ténylegesen igaz, mentem egy uj üzembe, dolgozni, zett munkásokat egyszerűen megtaláltam, a gondolkodásukban, a magatartásukban, ismerni, anélkül, hogy megkérdeztem volna, s ebben elsősorban az van, hogy mi nem a politikai nevelés fő feladataként tekintettük a szakszervezetet és nem tudtuk eléggé emelni a nem kommunista szervezett munkások tekintélyét. A szakszervezet a szocializmusban is harc szervezet, nemcsak a kapitalizmusban volt, mert a szocializmus építéséért is harcolni kell. Egyrészt a hatalmat gyakorolja, másrészt a dolgozók érdeke it védi és ezt az ellentmondást kell nekünk kiküszöbölni. A szervezettség legyen politikai tartalommal megtöltve, ezt jelen ti a pártirány itás .• Az igaz, hogy a versenyt ’ le kell vinni a z is igaz, hogy a nem ’ azonos felté-Azónban üzemek közötti ha a saját feltételeik mellett ver- Grubics elvtársnak igaza van, hogy a pártirányitás az nem egy elvont dolog és ti, hogy a kommunistákat beszámoltatom, szervezet sajátos feladatain keresztül minél közelebbkerüljenék a párthoz. ismerve az üzem életét a c nem ismerik a felsőbb szakszervezetek határozatait, szemlélet és ő probléma amiért nem megy műhelybe a munkapadokhoz. teld üzemek közötti verseny irreális, verseny lehet és helyes is, senyeznek, pl. az élüzem címért. nemcsak azt jelenhanem azt, hogy a szak érem el, hogy a dolgozók A pártszervezet határozza főbb irányvonalat, irányelveket ezt a pártszervezeteink ner.i csi-núlmeg, a szakszervezet munkájára, ják azért, mert Véleményem szerint a; nem helyes szemlélet és az exlen harcolni kell, hogy a fő probléma amiért nem megy a szakszervezeti munka az, hogy ol v an dolgok ellen kell harcolni, mint a túlóra, nem kapnak eleget a szakszervezettől. A szakszervezetben végzett politikai munkánál figyelembe kell venni, hog^ vannak elmaradott rétegei a munkásságnak, a másik., hogy vannak burzsoá behatások és ezek ellen bizony harcolni kell. b ma különösen nagyon fontos
