Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.19.a/4)
1957-09-13
Rőzsavölg.vi elv társ: hogyan néz ki a munkaverseny és az átlagbét problémája? ualambo s elv társ: milyen különbség van a szervezett és a szervezet ien munkások között, a magatartásra gondolok? ^aál elvtárs válaszol a kérdésekre. ü szakszervezet megeiőEödése alatt azt értem, hogy félre állít attak a volt szakszervezeti vezetőket és akiket a helyükbe állítottak, azok nem törődtek a szakszervezettel, hanem csak a saját zsebükkel, ütánna, amikor már rendezték a szákszervezeteket, megnézték kiket tesznek oda és rendes emberek kerültek be és a létrehozott kommu nista csoportok is segítettek. A kormányrendelet megállapítja a régi jutalmazási rendszert a kiváló dolgozók jutalmazásánál, a másik a nyereségrészesedés, a p-ik, hogy a gazdasági vezetés bizto sítsa a feltételeket a munkaversenyhez, a párt pedig politikai ne velő munkával segítse ezt a munkát, á szakszervezetek nevelő mun kája mennyire érvényesül? hhogy a szakszervezetek kicsit lábra tudtak állni, rendkívül sok segítséget adtak a kommunistákkal egyut abban, hogy a munkafegyelmet megszilárdítsák. Szerintem rendkívül nevelő hatással van az, hogy a szakszervezeti bizalmiakra bízzák azt, hogy ki legyen megjutalmazva, vagy megfenyítve, illetve az ő megkérdezésüka nélkül nem ■ történhet . Galambos elvtárs kérdésére nem tudok részletes választ adni, meg kell mondani, hogy ezzel a kérdéssel nem foglalkoztunk eléggé, -eginkább kéréseikkel, szoci ális problémákkal fordulnak a szakszervezethez, meg kell mondani, hogy hátrányt szenvednek az ilyen dolgozók s ebből egy bizonyos nézeteltérés van a két csoport között. J’ elcsuti elvtárs kiegésziti. lii most nem a szakszervezeti munka egészét kívánjuk megtárgyalni, s azt javasolom, hogy a VB se foglalkozzon ezekkel, most mi figyel münket a szakszervezetek pártirányitásának helyes politikai és elvi munkájára irányítsuk, i ’ ő kérdés véleményem szerint amit itt nekünk meg kellene tárgyal az az, hogy a szakszervezetben tevé kenykedő elvtársak mennyire helyesen, mennyire kommunista mód szerekkel dolgoznak, mennyire kapcsolódnak a pártonkivüliekkel a munkába, á párt irányi tás abban nem merül ki, hogy összehívjuk a kommunistákat és ők lenn a helyszínen magyarázzák a párt irányvona lát, bár ez is fontos, de a párt irányitás helyes módja a szakszer vezetek felé az, hogy a kommunista szakszervezeti aktívák, ki-ki a maga helyén meggyőzze az ott lévő pártonkivüli dolgozókat, hogy az ő álláspontja helyes. Itt arról van szó, hogy a szakszervezetre mint olyanra hozzanak határozatot és megkövetelik, hogy minden további nélkül hajtsa végre az ÜB elnök. h legtöbb helyen így történik. Ez az egyik oldala a pártirányitás kérdésének, a másik oldala, hogy a szakszervezeteket az üzemben nemcsak a párt irányit ja a megfelelő módszerekkel, hanem a megfelelő felsőbb szakszer vezet is. Itt is esetenként konfliktusok keletkeznek, mert esetleg más és más irányú feladatokat kapnak, ez.t csak körültekintő, okos módszerrel lehet megoldani, hegy a kettő ne ütközzön. i.:ég egy problémát szeretnék felvetni, ami áz elmúlt napokban ugrott ki. míg október után általában az volt a törekvés, hogy a pártmunkába a régi szervezett munkásokat vonják be, most hogy ezek ragaszkodnak a pártmunkához, az a tapasztalat, hogy elég kevés azoknak a régi szervezett munkásoknak a száma, akik a szakszerve zeti mozgalomban nevelkedtek és most is ott dolgoznának. Nekem lenne egy kiegészítő javaslatom, hogy hivjuk fel a pártszervezetek
