Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1989-08-31

állandó és időszakos megbízást adhat, tájékoztatást kérhet más területen végzett politikai munkájukról. 6. Az alapszervezet titkárt és vezetőséget választ. A ve­zetőség szervezi az alapszer­vezet politikai életét. Tevé­kenységéről az alapszervezet­nek rendszeresen beszámol. A vezetőség létszámának és ösz­­szetételének eldöntése a taggyűlés Joga. 7. Az alapszervezetekben pártcsoportok működhetnek, amelyek bizalmit választanak. Feladatuk a tájékoztatás szer­vezése, a vállalt megbízatások teljesítésének segítése, az em­beri kapcsolatok ápolása. 8. Az alapszervezetek erőfe­szítéseik egyesítésére, tevé­kenységük összehangolására, álláspontjuk képviseletére — munkahelyi, lakóterületi vagy más társulási elv alapján — közös pártszerveket, választott testületeket hozhatnak létre. Ezek feladatairól, döntési ha­tásköréről, irányítási jogokkal való felhatalmazásáról, tiszt­ségviselőiről és működési fel­tételeiről az alapszervezetek összevont taggyűlésen vagy megbízottjaik útján, küldött­gyűlésen döntenek. Létrehozható pártbizottság, tit­károk tanácsa vagy más testület is. Erről az érintett alapszerveze­tek döntenek. 14. SZAKASZ____________ A helyi pártszervezetek 1. A lakóterületi, a munka­helyi és más szerveződési el­vek szerint létrejött alapszer­vezetek működési területük szerint helyi (községi, városi, kerületi) pártszervezetekben egyesülnek. A helyi pártszer­vezet állhat egyetlen alapszer­vezetből is. Ez azt jelenti, hogy egy adott községben, varosban, kerületben működő valamennyi alapszervezet tagsága alkotja a helyi pártszer­vezetet. 2. A helyi pártszervezet mű­ködési területe a közigazgatá­si határok szerint alakítható. Minden önálló tanácsú telepü­lésen működhet helyi pártszer­vezet. Budapesten a fővárosra kiterjedő pártszervezet az ön­álló kerületi, helyi pártszerve­zeteket egyesíti. 3. Ha a helyi pártszerveze­tek önkéntes alapon egyesül­nek, helyi pártszervezetnek az egyesült szervezet tekintendő. 4. A helyi pártszervezetek önállóak. a) Politikai cselekvésükre vonatkozó bármely döntést hozhatnak, ha az nem ellenté­tes a párt politikájával és szer­vezeti szabályzatával. b) Az egész pártra érvényes szabályok keretei közt önál­lóan határozzák meg belső szervezeti tagolódásukat, mun­kamegosztásukat, munkarend­jüket. c) Saját hatáskörükben dönt­hetnek a helyi népképviseleti testületekbe javasolt jelöltek állításáról. Azon — a 3. pont­ban említett — helyi pártszer­vezetekben, amelyek több te­lepülést fognak át, ezt a jogot az egyes tanácsok választásá­ban közvetlenül érintett alap­szervezetek gyakorolják. d) Ajánlási joguk van a te­rületüket érintő országgyűlési képviselőjelölt kiválasztásá­ban. e) A párt általános gazdál­kodási szabályainak keretein belül önállóan gazdálkodnak, beleértve a vállalkozás törvé­nyekben megengedett lehető­ségeit is. f) önálló jogi személyek. g) Saját jogaikat átruház­hatják szervezeti egységeikre. 5. A helyi pártszervezet leg­felsőbb fóruma a küldöttgyű­lés, az összevont taggyűlés vagy a taggyűlés. A helyi kül­döttgyűléseket szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni. A küldöttek jelölé­sére és választására az 5. sza­kaszban foglaltak irányadók. 6. A helyi pártszervezet ve­zető szerveként az alábbi vál­tozatok <alkalmazhatók: a) Egytestületes pártbizott­ság. Tisztségviselőit az összevont taggyűlés (küldöttgyűlés) vá­lasztja. További tagjait vagy az összevont taggyűlés választ­ja meg, vagy delegált tagokból és küldöttgyűlésen választott tagokból áll. b) Pártbizottság, amelynek végrehajtó szerve a végrehajtó bizottság. A pártbizottság tagjainak egy részét a lakóterületi, mun­kahelyi és más alapszerveze­tek, illetve több alapszervezet­ből álló párttagközösségek de­legálják, másik részét a kül­döttgyűlés választja. Létrehoz­ható a pártbizottság úgy is, hogy minden tagját delegálják. A végrehajtó bizottságot és a tisztségviselőket a küldöttgyű­lés közvetlenül választja. A testületek és a tisztségviselők — első titkár és titkár(ok) — létszámáról a küldöttgyűlés, il­letve az összevont taggyűlés dönt. A bizottság két küldött­gyűlés között jogosult a végre­hajtó bizottsági tagok felmen­tésére és megválasztására, amíg a cserék nem haladják meg a végrehajtó bizottság lét­számának felét. c) Választmány és egytes­tületes pártbizottság. A választmány tagjait alap­szervezetek, a tanácstagok MSZMP-csoporlja(i), a szak­szervezeti és szövetkezeti, va­lamint az ifjúsági mozgalom­ban, ifjúsági tagozatban mű­ködő párttagcsoportok és más párttagközösségek delegálják A választmány saját sorait elnököt választ. A pártbizottságot és tisztség­viselőit — első titkárt és tfcO kár(oka)t — a küldöttgyűl.r­­választja. A pártbizottság tag­jai nem lehetnek egyidejűleg a választmány tagjai. A küldött­gyűlések között a választmány jogosult a pártbizottsági tagok felmentésére és megválasztá­sára. Ez a megoldás eltér a vezető szervek eddigi felépítésétől, mű­tótól módjától. A választmány kifejezi és folyamatosan érvénye­síti a tagság közös akaratát. A ve­zető testület munkáját folyamato­san ellenőrizheti, tagjait bármikor visszahívhatja és másokat választ­hat. A kél testület személyi átfe­désének tilalma egyértelművé te­szi, hogy ki kinek relelős. 7. Az összevont taggyűlés, illetve a küldöttgyűlés a gaz­dálkodás ellenőrzésére pénz­ügyi ellenőrző bizottságot; va­lamint a párttagok jogainak védelmére, vitás ügyek és pa­naszok elbírálására egyeztető­bizottságot hozhat létre. A kük döttgyűlésen választott egyr'pT' tetőbizottság többségét deli0, gálják. Elnökét az összevont taggyűlés vagy a küldöttgyű­lés választja. Az egyeztetőbi­zottság tagjai nem tölthetnek be más választott párttisztsé­get, és nem lehetnek a párt al­kalmazottai. Az egyeztetőbizottságok nem ellenőrző szervek és nem fegyel­mi bizottságok. Alapvető rendel­tetésük a párton belüli konflik­tusok megoldásának elősegítése és a szervezeti élet során felvetődő értelmezési Igények kielégítése. A választott testületektől független szervként működnek; ezt elsősor­ban személyi összetételük biztosít­hatja. 8. A választolt testületek munkabizottságokat hozhatnak létre. 15. SZAKASZ 1. A helyi pártszervezetek megyei — a fővárosban a ke­rületi pártszervezetek buda­pesti — pártszerveket hoznak létre. Ezek feladata, hogy ösz­­szehangoljáik a területükön működő helyi pártszervezetek tevékenységét, szervezzék kö­zös akcióikat. Állást foglal­nak a megye, illetve a fővá­ros egészét érintő politikai, területfejlesztési és kulturá­lis ügyekben. 2. A megyei, illetve buda­pesti pártértókezlet a helyi (kerületi) pártszervezetek kül­dötteiből áll. A küldöttválasz­tás elveire a 6. szakaszban foglaltak irányadók. Megyei, illetve budapesti pártértékez­­letet szükség szerint, de leg­alább évente kell összehív­ni. Ha megyei, Illetve budapesti pártválxsztmány működik, elegen­dő kétévente rendszeresen össze­hívni. 3. A megyei, illetve buda­pesti vezető testületekről a pártértékezlet dönt. A megyei, illetve budapesti vezető testületek felépítésé­ben és létrehozásában az aláb­bi változatok alkalmazhatók. a) Egytestületes pártbizott­ság. Tagjai egy részét a helyi (kerületi) pártszervezetek de­legálják, a többi tagját, vala­mint tisztségviselőit a pártér­tekezlet választja meg. K. A párt országos szervei 1. VÁLTOZAT (Országos Pártválasztmány és Központi Bizottság létrehozása esetén.) A következőkben a kongresszus és a párt országos (központi) tes­tületéinek szerepét. feladatait, szervezeti felépítését és kapcsoló­dásukat, valamint létrehozásuk eljárásait részletezzük. Aa;ért van szükség az eddigieknél részlete­sebb szabályozásra, hogy ezek a szervek ne maguk értelmezhessék feladataikat, eljárásmódjukat. Az 16. SZAKASZ A kongresszus a párt legfel­sőbb fóruma. Meghatározza a párt politikájának vezérlő el­veit, dönt a párt stratégiájá­ról, politikai irányvonaláról, programjáról és szervezeti szabályzatáról. Megválasztja a párt elnökét és fóti tikárát (ha b) Megyei, illetve budapesti pártbizottság, amelynek vég­rehajtószerve a végrehajtó bi­zottság. A helyi (kerületi) pártszer­vezetekből közvetlenül dele­gálják a megyei, illetve bu­dapesti pártbizottság tagjai­nak egy részét, míg a testü­let többi tagját és tisztség­viselőit, valamint a végrehaj­tó bizottság tagjait — akik egyiben a pártbizottság tagjai — a megyei, illetve budapes­ti pártértekezleten választják. A pártbizottság, a tisztségvise­lőik, illetve a végrehajtó bi­zottság létszámáról mindkét esetben a pártértekezlet dönt. A pártbizottság két pártérte­­kealet között jogosult a vég­rehajtó bizottság tagjainak fel­mentésére és megválasztására, amíg a cserék nem haladják meg a végrehajtó bizottság létszámának felét. c) Megyei, illetve budapes­ti választmány és egytestüle­tes pártbizottság. A választmány tagjait (párt­értekezlet után) a helyi párt­szervezetek, a megyei (buda­pesti) tanácstagok MSZMP- csoportja, a szakszervezeti és szövetkezeti, valamint az if­júsági mozgalomban, ifjúsági tagozatban működő párttag­csoportok és más párttagko­­zösségék delegálják. A vá­lasztmány saját soraiból elnö­köt választ. A pártbizottságot és tiszt­ségviselőit — első titkárt és országos testületek felépítésére és működésére két, lényegesen elté­rő megoldást adunk közre. Az egyik változat Országos Pártvá­lasztmány és egytestületes Közpon­ti Bizottság létrehozásával számol. A másik változat Központi Bizott­ság és Politikai Bizottság műkö­dését feltételezi, a Központi Bi­zottság elnevezés ugyan mindkét. A) A kongresszus erről nem pártszavazás kere­­tébeta döntenek), a párt ügy­vezető titkárát és országos tit­kárait, az Országos Egyeztető Bizottság elnökét, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsá­got és a Központi Bizottság azon további tagjait, aki'ket a szervezeti szabályzat hatás­körébe utal. titkár(oka)t — a megyei, il­letve budapesti pártértekezlet választja. A pártbizottság tag­jai nem lehetnek egyidejűleg a választmány tagjai. A párt­értekezletek között a választ­mány jogosult a pártbizottság tisztségviselőinek és tagjainak felmentésére és megválasztá­sára. d) A megyékben a helyi pártszervezetek képviselőiből (titkáraiból vagy küldötteiből) szövetségi jelleggel működő megyei párttestület alakítható. Tisztségviselőit a pártértekez­let választja meg. Feladata a helyi pártszervezetek munká­jának összehangolása, a közös politikai akciók szervezése, a megyei párttagság egészét érintő kérdésekben közös ál­láspont kialakítása. 4. A megyei, illetve buda­pesti pártértekezlet pénzügyi ellenőrző bizottságot választ, és megyei, illetve budapesti egyeztetőbizottságot hoz létre. Az egyeztetőbizottság vezető­jét és tagjainak kisebb részét a megyei, illetve budapesti pártértekezlet választja, na­gyobb részét a helyi (kerüle­ti) pártszervezetek delegálják. Az egyeztetőbizottság tagjai nem tölthetnék be más vá­lasztott párttisztséget, és nem lehetnek a párt alkalmazot­tal. 5. A választott testületek munkabizottságokat hozhat­nak létre. változatban szerepel, de politikai szerepük, összetételűk, működé­sük nem azonos. A két változat eltérő megoldásokat igényel a kongresszusok rendszerességét és Jellegét illetően is. Ezért a két változatot a kongresszusok szabá­lyozásával együtt, teljes egészük­ben szerepeltetjük. Megvitatja és minősíti a Központi Bizottság, az Orszá­gos Pártválasztmány, az Or­szágos Egyeztető Bizottság és a Központi Pénzügyi Ellenőr­ző Bizottság munkáját. 17. SZAKASZ ____________ A kongresszust a Központi 9 s 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom