Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1989-08-31

Bizottság legalább három­évente hívja össze. A Központi Bizottság köte­les három hónapon belül kongresszust összehívni, ha a párttagság több mint fele or­szágos pártszavazás kereté­ben a kongresszus összehívá­sa mellett foglal állást. Felvetődött az évenként vagy kétévenként tartandó rendszeres kongresszus is. iHa választmány működik, és más biztosítékok is vannak a szükség szerinti össze* hívásra, elegendőnek látszik elő­írni a háromévenkénti rendszeres összehívást is. 18. SZAKASZ A kongresszusi küldöttek létszámát és választási rend­jét a Központi Bizottság ha­tározza meg, a szervezeti sza­bályzatban foglalt elvek alap­ján. 19. SZAKASZ ____________ A kongresszus előkészítésé­nek módját a Központi Bi­zottság határozza meg az alábbi elvek és általános el­járási szabályok tiszteletben tartásával: 1. A Központi Bizottság legalább négy hónappal a kongresszus előtt köteles dön­teni annaik időpontjáról és helyszínéről. Egyidejűleg kö­teles közzétenni javaslatait a kongresszus napirendjére. 2. A küldöttek megválasztá­sát és a küldöttcsoportok megalakítását a kongresszus megnyitását megelőző 60. na­pig be kell fejezni. Küldött­csoportok alakíthatók A változat: megyénként, 1.1- Letve megyei jogú pártszerve­zetenként; B változat: megyénként, il­letve megyei jogú pártszerve­zetenként és a pártban nyil­vánosan működő áramlatok szerint. A küldöttcsoportok szóvivő­ik útján bekapcsolódnak azon bizottságok munkájába, ame­lyeket a Központi Bizottság a kongresszus előkészítésére hoz létre. 3. A kongresszus megnyitá­sát megelőző 60. napig a he­lyi pártszervezetek javaslato­kat tehetnek a kongresszus napirendjére, az elfogadandó dokumentumok jellegére és tartalmára. Joguk, hogy ja­vaslataikat más pártszerveze­tekkel és minden l^ongresszu­­si küldöttel megismertessék. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy a helyi pártszervezetek ne csupán a központilag kiadott do­kumentumokhoz szóljanak hozzá, hanem önállóan is kidolgozzanak dokumentumtervezeteket, kezde­ményezzék a határozathozatalt, és azokhoz támogatókat szerezzenek. 4. A Központi Bizottság kö­teles a végleges napirendi és ügyrendi javaslatát, valamint az előzetes pártviták alapján kongresszus elé terjesztendő dokumentumtervezeteket a kongresszus megnyitását meg­előző 14. napig minden kong­resszusi küldöttnek kiküldeni. 20. SZAKASZ A pártszavazás eredménye­­ként összehívott kongresszus előkészítése során nem köte­lező alkalmazni a 18. szakasz­ban foglaltakat. Az ilyen álh kongresszusok csak azokat a napirendi pontokat tárgyal­hatják, amelyeket a pártsza­vazás kezdeményezői megje­löltek; döntéseket, határozato­kat csak az összehívás okát képező tárgj’körökröl hozhat­nak. B) A* Országos Pártválasztmány 21. SZAKASZ _________ Két kongresszus között az Országos Pártválasztmány a párttagság legfelsőbb képvise­leti és ellenőrző szerve. 22. SZAKASZ ____________ Az Országos Pártválaszt­mány hatásköre: 1. Ellenőrzi a Központi Bi­zottság tevékenységét. 2. Állást foglal a Központi Bizottság által előterjesztett kérdésekben. 3. Kezdeményezi a Közpon­ti Bizottság vitáját, illetve döntését az általa fontosnak tartott kérdésekben. 4. Országos pártszavazást kezdeményezhet. 5. Kongresszus összehívását kezdeményezheti, javaslatot tehet napirendjére. 6. Állást foglal a párt szö­vetségi politikájáról. 7. Jóváhagyja a párt támo­gatásával indítandó ország­gyűlési képviselőjelöltek listá­ját. 8. Két kongresszus között felmentheti és megválaszthat­ja a Központi Bizottság, az Országos Egyeztető Bizottság és a Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottság kongresszus által választott tisztségviselő­it, tagjait. 9. Határoz saját ügyrendjé­ről. 23. SZAKASZ____________ Az Országos Pártválaszt­mány tagjai: 1. A párttagság területi elv szerint delegált képviselői; me­gyénként és megyei jogú párt­szervezetenként minden meg­kezdett ötezer párttag után egy fő (összesen 160—170 fő). 2. Az MSZMP országgyűlési képviselőcsoportjának vezető­sége (a parlamenti választások után lép életbe, kb. 10—15 fő). 3. A szakszervezetekben, a szövetkezeti és az ifjúsági mozgalmakban (a párt tagoza­taiban) működő MSZMP-cso­­portok képviselői (15—15 fő), A párt tagozatairól szól a VII. fejezet. Ha az Országos Pártválaszt­mány valamely tagját más or­szágos testület tagjává vájaszt­­ják, választmányi megbízatása megszűnik, és választói mással töltik be a helyét. 24. SZAKASZ ____________ Az Országos Pártválaszt­­mány elnöki tisztét a párt el- . nöke tölti be. 25. SZAKASZ ____________ Az Országos Pártválaszt­mány szükség szerint, de éven­te legalább kétszer ülésezik. Az üléseket a párt elnöke (az Országos Pártválasztmány el­nöke) és a Központi Bizottság együttesen hívja össze. Ta­nácskozását minden alkalom­mal össze kell hívni, ha azt az Országos Pártválasztmány tag­jainak legalább 10 százaléka kezdeményezi. CJ A Központi Bizottság 26. SZAKASZ_________ A Központi Bizottság két kongresszus között a párt or­szágos vezető szerve. A testület elnevezésére és a tisztségviselők megnevezésére Is, több változat merült lel (pl. El­nökség, Országos Pártvezetőség, tisztségviselők megnevezésére Is Országos Végrehajtó Bizottság). 21. SZAKASZ____________ A Központi Bizottság hatás­köre: 1. Meghatározza a kongresz­­szus határozatainak végrehaj­tására szolgáló alapvető poli­tikai feladatokat. 2. Figyelemmel kíséri az Or­szággyűlés és a Miniszterta­nács munkáját, és meghatá­rozza a törvényhozásban, illet­ve a végrehajtó hatalomban dolgozó párttagok tevékenysé­gének politikai fő irányát. 3. Képviseli a pártot nem­zetközi és hazai politikai kap­csolataiban; a párt nemzetközi és szövetségi politikája alap­ján kapcsolatot tart, együtt­működik más pártokkal, szer­vezetekkel. 4. összehívja és előkészíti a párt kongresszusait. 5. Dönt az országos pártsza­vazások elrendeléséről. 6. Szervezi a párt belső éle­tét. 7. Elfogadja a párt költség­vetését. 8. Határoz saját ügyrendjé­ről. 28. SZAKASZ____________ A Központi Bizottság tagjai: 1. A párt főtitkára; A változat: akit országos pártszavazáson választanak meg, B változat: akit a kongresz­­szus választ. 2. A párt ügyvezető titkára, akit a kongresszus választ. 3. A párt országos titkárai, akiket a kongresszus választ (8—10 fő). 4. A párt országgyűlési kép­viselőcsoportjának vezetője, akit a képviselőcsoport vá­laszt. 5. A kongresszuson válasz­tott további tagok: hivatásos politikusok, illetve a tudomá­nyos és a kulturális élet ki­emelkedő képviselői (10—15 fő). 29. SZAKASZ ______ A párt országos tisztségvi­selői: 1. A párt elnöke képviseli a pártot hazai és nemzetközi kapcsolataiban, elnököl az Or­szágos Pártválasztmány ülé­sein. 2. A párt főtitkára képviseli a pártot hazai és nemzetközi kapcsolataiban. Az országos titkároknak és a Központi Bi­zottság tagjainak bevonásával összehangolja a különböző te­rületeken folyó politikai mun­kát, vezeti a Központi Bizott­ság testületi munkáját. 3. A párt ügyvezető titkára felelős a párt belső életének szervezéséért, a központi és a helyi pártszervek közti kap­csolatokért. Egyszemélyi fele­lős vezetője a központi appa­rátusnak. 4. A párt országos titkárai és a Központi Bizottság tagjai ugyancsak részt vesznek a párt képviseletében. A politi­kai munka meghatározott te­rületein, mint a párt szakértői, országos szóvivői szerepelnek. Az országos titkárok és a Köz­ponti Bizottság tagjai nem fel­ügyelnek és nem vezetnek appará­tusi egységeket. 30. SZAKASZ A Központi Bizottság tagjai­nak megválasztási módja (a főtitkár és az országgyűlési csoport vezetője kivételével): A változat: többségi szava­zással a kongresszuson; B változat: a kongresszuson, meghatározott létszámú zárt listák alapján: a) önálló listát bocsáthatnak szavazásra; a jelölőbizottság és a kongresszusi küldöttcso­portok; b) a listák a rájuk leadott szavazatok arányában része­sülnek a betöltendő helyekből; c) az a lista, amely az egy fő megválasztásához szükséges szavazatokat sem kapja meg (pl. 20 fős listák esetén 5 szá­zalékot), elveszíti szavazatait. A zárt listás szavazás azt Jelen­ti. hogy az adott testület taglétszá­mának megfelelően teljes testület­re szóló Javaslatok közül — ,,csa­patok" közül — választunk. A lis­tákon szereplők a listákra adott szavazatok arányában (pl. 40 szá­zalék — 35 százalék — 25 száza­lék) lesznek testületi tagok. Ha csak egy fö Jut be egy listáról, ak­kor az a listán az első helyen sze­replő személy; ha három fö, ak­kor a lista első három helyén sze­replő személyek, stb. A listás vá­lasztás előnye, hogy a kisebbségi listát Javasolók is testületi képvi­selethez Jutnak, nem szorítható ki egyetlen Jelentős támogatást él­vező, de kisebbségi csoport sem a vezető testületből, A töredéksza­vazatok és az elveszett szavazatok kezelésére, valamint a személyi egybeesések esetén követendő el­járásra — e változat elfogadása esetén — részletes szabályokat kell kidolgozni. Két kongresszus között az Országos Pártválasztmány fel­mentheti, illetve megválaszt­hatja a Központi Bizottság kongresszuson választott tiszt­ségviselőit, tagjait. 2. VÁLTOZAT A) A kongresszus (Központi Bizottság és Poli 16. SZAKASZ____________ A kongresszus a párt leg­felsőbb fóruma. Meghatározza a párt politikájának vezérlő elveit, dönt a párt stratégiájá­ról, politikai irányvonaláról, programjáról és a szervezeti szabályzatról. Megválasztja a párt elnökét és főtitkárát (ha nem pártszavazással választ­ékai Bizottság működése esel ják őket), a párt főtitkárhe­lyettesét, a. Politikai Bizottsá­got, a Központi Bizottság tit­kárait (ha ez a funkció válasz­tott tisztség marad), az Orszá­gos Egyeztető Bizottság elnö­két, a Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottságot és a Köz­ponti Bizottság azon tagjait, amelyeket a szervezeti sza­bályzat hatáskörébe utal; meg­;én.) vitatja és minősíti e testüle­tek munkáját. 77. SZAKASZ____________ A kongresszust a Központi Bizottság hívja össze. A változat: évente Ez esetben a küldöttek mandátu­­ma három évre szólna, természe­­tesen a visszahívhatóság fenn­tartásával. Az éves kongresszusok 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom