Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1970-01-09
’ -------------i ' ' ■ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------n- 14 -A munkaverseny középpontja arra az időre esük _ esik és én félek az időpontok összeesésétől. Valamilyen ütemezést kellene csinálni, hogy ne egyidőben legyenek a kollektív szerződéssel kapcsolatos termelési értekezletek és a műszaki és a konferenciák, amik a munkaversennyel foglalkoznak, amikor a dolgozók a részesedéssel vannak elfoglalva. Én javasolom bizonyos pontosabb, világosan érthető fogalmazását a dolgoknak éa azokon a területeken, ahol véleményemet kifejtettem, a pontosítást a szövegben. Szende elv társ: Ami az intenzív termelési formát illeti, ez nyilván alapvető kérdés. A termelékenységnél nem arról volt szó,hogy az utolsó két évben nem kielégítő ütemben nőtt, hanem arról, hogy az ütem erőteljesen lezuhant a korábbihoz képest. A termelékenység nem munkaerő-hiány, vagy felesleg kérdése, s nem is munkaügyi, vagy bérügyi manipulációk kérdése. Nem azt mondom, hogy tagadom a bérvagy munkaügyi szabályzók szerepét és a munkaerő-mérleg hatását sem tagadom. De ezzel áltatni magunkat, hogy ezek azok, amik a munka intenzív mértékét, a termelékenység mértékét meghatározzák, - nem volna bölcs dolog. Nggy elv társ tájékoztatójának volt egy egyoldalú jellege, hogy egyrészt a munkaügyi dolgok idehatnak és másrészt, hogy Nagy elvtárs a munkaügyi miniszter helyettese. De nem lehet csak erre orientálni ezt a kérdést, a párt oldaláról, mert akkor eltévedünk. Somló elvtárs azt mondta,hogy alapvetően fejlődő tendenciákat takar. Saját véleményem, hogy akkor erről a kedvező strukturális átalakulásról mondjanak valamit. Iía van ilyen változás , és ekkora mértékű a népgazdaságban, akkor nagyon jó lenne,ha erre vonatkozó néhány alapvető adattal ellátnának bennünket. Felmerül bennem: azért nem látnak el bennünket ilyen adatokkal, mert ilyen adatok nincsenek. Azt már többször mondtam, hogy kismértékben mechanizmus, nagymértékben nem mechanizmus kérdése a termelékenység. Kismértékben azért, mert 4-5 évvel ezelőtt parancsba adták az igazgatónak, hogy köteles növelni a termelékenységet, ebből fakadt bizonyos termelékenységi ütem, - s ebből negatívumok is fakadtak. A probléma, hogy hogyan lehet másként. Újra azt mondom, hogy olyan országban élünk, amelynek történelmileg kialakult , gazdasági és társadalmi színvonala van. Olyan dolgokról van I szó, amikről sem pártunk sem népünk nem tehet. Ezek a körülmények még léteznek, annak ellenére,hogy olyan nagy eredményeket értünk el az elmúlt 25 év alatt, amikre/ jogosan büszkék lehetünk. De végeredményben mégis ezeknek a körülményeknek tudható be, hogy pl. a nehéziparban a munkaerő, mint költségtényező olyan jelentéktelen és a gépek, szerszámok, stb. olyan jelentős költségtényezőt jelentenek, ami nagy gátját jelenti a további fejlődésnek. Somló elvtárs különbséget tesz nyereség részesedési ps érdekeltségi alap kérdésében. Én nyereség-érdekeltségi alapról beszélnék. Világos dolog, hogy beruházással járó komoly műszaki fejlesztésről beszélni nem egy olyan dolog, ami a gazdasági vezetőket a vállalati fejlesztés gyorsítására, ősidőn/ zésé re vezetnék. Hogy mégis probléma merül fel, az is annak a problémája, hogy nem a vállalati egyedi érdekkel álltak keresztbe. Llb--------------1
