Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1969-10-03
te* MCMCBE r n I -15- ! Nem fog kisebb problémát jelenteni a pártszervezeteknek a munkaerőproblémák újabb formája sem, - nem lesz olyan problémamentes ennek a megoldása sem. Hogy funkcionális feladatát a pártszervezet elvégezze, fel kell készíteni arra,hogy vannak ilyen funkcionális feladatai is. Meg kell mondani, hogy egy sor olyan dolgot kísérletez a pártszervezet is, ami itt most szükséges, a szocializmus építésének ezen a szakaszán. Felmerül az a kérdés, hogy pártszervezeteink döntő többsége hogyan képes erre; funkcionális tevékenysége erről a talajról hogyan lehetséges. Ha mi az üzemek önállóságának ilyen fokát hirdetjük; ha a gazdasági szervek, minisztériumok hajlamosak arra, hogy a vállalatokat ebben az nagy önállóságban elsősorban a nyereségesség szempontjából szemeljék és erősifisék továbbra is, akkor a pártszervezetek többsége a középüzemek ebből a funkciójából, ebből a pozíciójából, ^amiben vannak, reálisan tudják-e a reform követelményeként funkcionális feladataikat megoldani? Az érdekek kategóriáját nem lehet lebecsülni ebben az esetben sem. A párttitkár maga is nyilván érdekelt a nyereségben, - és nyilván többi elvtársaink is. S fel lehet-e hibaként róni nekik, hogy párt, vagy gazdasági vezetők, vagy az igazgatók, beosztottak, azok maguk is érdekeltek a nyereség problémájában. Amikor védeni kell egyik-másik pontban a tömegek érdekét, nem kerül-e olyan helyzetbe, hogy egyszerűen képtelen végigvinni a dolgokat? Vizsgálni kellene, ha a gazdasági mechanizmus, a gazdasági önállóságnak ezt a fokát igényelte, akkor a pártszervezetek funkcionális tevékenysége, e tevékenység tartalma megfeleLe ? Tehát e széles skálával szemben ilyen módszerrel mit lehet csinálni. Mindig az objbktiv oldalt emlegetjük, amikor itt már a szubjektív oldal jelentkezik. Felmerül a differenciáltabb, operatív elemzése egy-egy problémának. Ténylegesen differenciáltabban, egyedibben, egyénibben vezetni, ez tényleg nehéz dolog. Felvetem, hogy végső során ai az érdek-kategóriákon belül a nyereségességet szerepeltették és tulszerepeltették a gazdasági vezetők. Felmerül a kérdés,hogy végső esetben a társadalmi érdek védelme volna a termelékenység fokozása? Úgy jött ki mostanában, hogy talán a gazdaságos piaci szemléletnek talán még nagyobb szerepe volna, mint ennek a termelékenységi problémának. Ugyancsak eléggé háttérbe került a műszaki-technikai fejlesztés problematikája, s a munkaerő gazdálkodás tudományos-igényű szemlélete, elemzése, ennek humanizációs oldalának kibontakozásával. Meg kell mondani, hogy nekem nagyon furcsának tűnt az a megállapítás, hogy devalválódott az üzem szerepe. Ez olyan nagyon nagy kérdés, hogy meg kellene nézni, hogy kinek a szemében devalválódott az üzem szerepe; miért devalválódott; ki előtt? A munkásosztály előtt? A gazdasági vezetés előtt? A pártszervezetek előtt? Talán az egyes kommunisták szemében devalválódik, egyes olyan emberek, újságírók, riporterek, stb. szemében, - akik meg kell mondani, hogy néha alapos megfontolás nélkül olyan dolgokat mondanak, vagy írnak. Minden esetre több figyelmet érdemelne ez a megfogalmazás. Az önállóság az nagyobb felelősség-növekedést is jelent. S ha nem elég megfontoltan, nem elég alaposan, élőén elemzik a dolgokat, abból elég komoly baj lesz. Nagyon egyetértek azzal, ami kezd kialakulni az üzemekben, a pártbizottságokon, hogy egy-egy tendencia megállapításánál nem kiragadott hangulati elemekre, egyes részkérdésekre támaszkodnak. t-----------h------------zJ
